Hann Endre azt mondta: a zsidóságot a megkérdezettek 23 százaléka utasítja el érzelmi alapon, ők válaszoltak úgy, hogy számukra "a zsidók ellenszenvesek". Hann Endre kifejtette: ez a mutató az elmúlt négy évben a statisztikai hibahatáron belül, enyhén csökkent.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóságot érzelmi alapon elutasítók aránya 2009-ről - akkor 10 százalék volt - 2010-re nagy mértékben nőtt, 28 százalékra. Azt mondta: ez akkor következett be, amikor a Jobbik "jelentős politikai tényezővé" vált, és a párt zsidókhoz való viszonya is bekerült a politika főáramába.
A kutatási jelentés szerint 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. Tavaly a megkérdezettek 21 százaléka erősen, 11 százaléka mérsékelten volt antiszemita, 69 százalék e tekintetben "érintetlen, vagy immúnis" - mondta Hann Endre.
A kutatás fontos kérdése volt, hogy mely társadalmi csoportok és milyen indíttatásból lesznek fogékonyak az antiszemitizmusra - ismertette. A fővárosban nagyobb mértékű volt az antiszemitizmus, mint vidéken, ezt még 2013-ban sem tapasztalták.
A jelentés szerint az iskolai végzettség, a társadalmi státusz, a jövedelmi helyzet és az antiszemitizmus között nincs különösebben összefüggés. A pártválasztás és az antiszemitizmus között viszont van. A kutatás szerint a Jobbik szavazóinak kétharmada minősíthető antiszemitának, többségük erősen. A jobboldalon egy kicsit többen fogékonyak az antiszemitizmusra, de az MSZP-szavazók 16 százaléka is az erősen antiszemita csoportba került.
A kutatás vezetője kitért arra is, hogy
az antiszemitizmus "nem központi kérdés" a magyar társadalom jelentős részének.