Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Elutasította az ügyészség a hűtlen kezelés miatti feljelentést a győri önkormányzat Quaestor-ügyletével összefüggésben. A határozat szerint bár több szempontból sem volt jó és átlátható döntés a várostól, hogy a brókercégre bízta a pénzét, vagyoni hátrány nem érte az önkormányzatot.
A győri önkormányzat idén januárban vásárolt államkötvényt a Quaestoron keresztül, és bízta rá ezzel az azóta bedőlt brókercégre a város 999 987 373 forintját. A feljelentéseiről közismertté vált Tényi István ezért tett - utóbb feljelentésként értékelt - bejelentést a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészségen.
Mint arról az Origo beszámolt, Tényi azzal érvelt a hanyag illetve hűtlen kezelés gyanúja mellett, hogy a Quaestor tulajdonosai között offshore hátterűek is vannak, így az alaptörvény szerint központi költségvetésből nem lehetett volna szerződés alapján kifizetést, megbízást teljesíteni a cégnek.
Az ügyészség ugyan a feljelentést elutasította, de határozatában azt is megállapította, hogy "a cégnyilvántartásban tulajdonosként szereplő liechtensteini cég miatt az átláthatóság alkotmányos követelménye nem teljesül."
A vádhatóság azután jutott erre a következtetésre, hogy kiderítette: "a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. minősített többségű befolyással bíró részvényese a Lichtenstein, Vaduz, Zollstrasse 9. székhellyel 30 ezer svájci frank törzstőkével rendelkező Insula Management Establishment, amelynek tulajdonosi szerkezetére a feljelentés-kiegészítés során további adatot nem volt mód beszerezni."
A Quaestor offshore-háttere ellenére azonban maga a megbízás, amit Győr önkormányzata adott a brókercégnek, törvényes volt az ügyészség szerint. A határozat ugyanis rögzíti, hogy Borkai Zsolt, a város fideszes polgármestere jogosult volt az adásvételi szerződések megkötésére, amelyek
teljesülése esetén a győri önkormányzat két hónap alatt közel 4500000 forint kamathoz jutott volna.
Ennek érdekében - derült ki a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatokból - az önkormányzat nevében Borkai január 13-án kötött szerződést a Quaestor értékpapír-kereskedő cégével 824,57 millió forint névértékű állampapír vásárlására 999,98 millió forintért.
Még ugyanaznap kötöttek a felek egy másik szerződést is: eszerint a vásárolt állampapírt az önkormányzat eladta a Quaestornak, hogy két hónap múlva, március 16-án - kamattal és hozammal növelve - 1004,49 millió forintot kapjon vissza.
Az államkötvény-vásárlást még nyélbe ütötték, de a második megbízás már nem teljesült. Nem tudott ugyanis - írta az ügyészség, és meg is magyarázta, miért: az MNB március 10-én felfüggesztette a Quaestor tevékenységét, azután pedig a cég már nem rendelkezhetett az ügyfelek pénzével.
Győr ezzel nem csak a kamatot bukta el, de a pénzéhez sem jut egyelőre hozzá, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án zár alá vette a cég vagyonát, "ennek okán az ügyfélvagyon kiadása jelenleg nem lehetséges." Az állampapírok tehát megvannak, csak éppen nem fér hozzá a város.
Szóba hozta korábban a győri önkormányzat befektetését szokásos csütörtöki tájékoztatóján Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint - aki nem mondta ki Győr nevét - kockáztatta az adófizetők pénzét az az önkormányzat, amelyik egymilliárd forint körüli összeget tett a Quaestorba.
Ha már név nélkül Lázár János úgyis szóba hozta, egy újságíró felvetette a város fideszes vezetésének felelősségét a Quaestor-ügyben. A miniszter szerint az önkormányzatok esetében azt kell vizsgálni, volt-e a befektetésre engedélyük. A mostani ügyészségi határozat szerint igen, Borkai dönthetett erről.
