Budapesten és nyolc nagyvárosban kezdenek aláírásgyűjtésbe szombaton az egyesületté alakult rendszerbontó civilek. Egyelőre négy kérdés támogatásához várnak 200-200 ezer támogató aláírást. Ha ez sikerül, akkor az Országgyűlésnek ki kell írni a referendumokat. Ám ezek csak akkor érvényesek és eredményesek, ha legalább négymillió választó elmegy, és közülük kétmillió egyetért.
Budapest mellett Miskolcon, Debrecenben, Győrben, Mezőhegyesen, Egerben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Szombathelyen gyűjtenek aláírást az idén március 15-én a nyilvánosság elé állt civilek, akik népszavazásokkal kívánják lebontani Orbán Viktor rendszerét.
Az Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMK) és a Szolidaritás Mozgalom aktivistái, valamint civil segítők négy kérdéshez gyűjtenek aláírásokat országszerte. Egyenként legalább 200 ezer támogató szignó szükséges a kezdeményezés sikeréhez.
Az aláírásunkkal azt üzenjük a politikusoknak, hogy felelősséget kell viselniük a tetteikért és a szavaikért is
– mondta Vajda Zoltán, az ÚMK ügyvivője. "Először a kellő számú aláírás összegyűjtésével, aztán az igenekkel megtesszük az első lépést Orbán rendszerének lebontására" – folytatta az aláírásgyűjtés egyik szervezője.
Az aláírásgyűjtő íveket a nyomda már kiszállította, és az egyesület gárdája is készen áll a munkára – közölte az ügyvivő.
Az ívek súlya egy tonna, ha pedig a lapjait kiterítenénk, az több mint 10 ezer négyzetméter lenne,
ha pedig egymás tetejére tennénk a kötegeket, akkor egy 20 méter magas tornyot kapnánk – tette hozzá.
Bár a civilek csaknem húsz kérdést terveznek, egyelőre négyben indul aláírásgyűjtés, mert ennyit hagyott jóvá eddig jogerősen a Kúria is.
Az egyik kérdés célja, hogy a jelenlegi 16-ról a korábbi 18 évre állítsák vissza a tankötelezettség korhatárát.
A másik kezdeményezés a rászoruló iskolás gyerekek ingyenes étkeztetéséről szól – tanítási időn kívül is.
Ebben a kormány beelőzné a civileket, mert miután az óvodákban a rászorulóknak – a közlés szerint a gyerekek 90 százalékának – ingyenessé tették az étkezést, Lázár János miniszter a minap bejelentette, hogy ezt kiterjesztenék az általános iskolásokra, sőt a tanítási időn kívüli időszakra is.
A harmadik népszavazási kérdés eltörölné az országgyűlési képviselők nyugdíját – legalábbis arra az időszakra, amikor fizetésért parlamenti képviselők is, vagyis egyszerre nem kaphatnának tiszteletdíjat és nyugdíjat is.
Mint arról az Origo beszámolt, ez leginkább kormánypári képviselőket érintene, a KDNP-frakcióvezető Harrach Péternek például havi 228 ezer forintról kellene lemondania.
A negyedik népszavazási kérdés az Orbán-kormány által bevezetett kötelező kamarai tagság eltörlésére vonatkozik. A szervezők szerint ugyanis bár az évi 5000 forintos tagdíj nem sok, mégis
vállalkozások százezreit sarcolják meg, mert a pénzért semmilyen ellenszolgáltatás nem jár, csak a kamarai vezetők urizálását szolgálja.
Mint arról az Origo is beszámolt, a vasárnapi boltzár ügyében összecsaptak az MSZP-vel a civilek. A rendszerbontó civilek azért bírálták a szocialistákat, mert
szerintük az MSZP csak pártpolitikai célokra használja a vasárnapi boltzár ügyét.
Kifogásolták, hogy a szocialisták újra benyújtották e témában népszavazási kezdeményezésüket, miközben a civileké is versenyben van.
A vasárnapi boltzár ügyében esetleg elindítható népszavazási kezdeményezés azért tűnik érdekesebbnek a fenti négy kérdésnél, mert mint arról az Origo is beszámolt,
a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége eltörölné a KDNP ötletére bevezetett boltzárat
– feltéve, hogy lehet róla referendumot tartani.