Nem csak egy-egy ország, egész Európa bajban van

Megmászható a kerítés

Egész Európa közös ügye a migráció, nem pedig egy-egy uniós tagállam problémája - reagált az Európai Bizottság szóvivője arra, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul, ha az uniós hatóságok sürgősen nem módosítják a menekültek regisztációjának szabályait.

A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye - mondta az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan reagálva arra, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, ha az uniós hatóságok nem módosítják a menekültek regisztrálásának szabályait.

Nem bíróságra kell menni

"Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt" - mondta Annika Breidthardt szóvivő. Elmondta, hogy jövőre tekintenék át a annak a dublini szabályozásnak a tapasztalatait, amely értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az EU területére.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Ausztria azzal érvel, hogy ez

az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek,

amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között.

Magyarország kerítést épít déli határánál, hogy megállítsa az illegális bevándorlókat Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat - beleértve a dublini rendelkezéseket is -, másfelől pedig

segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve.

"Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó".

A kvótarendszert vizsgálják

A dublini rendelkezéseket - uniós szakértők szerint - nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám. A 2016-os felülvizsgálatkor - közölte a szóvivő - nem csupán a dublini szabályokat, hanem a bizottság által májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják.

Menekültek várják, hogy a szerb hatóságok regisztrálják őket a szerbiai Presevoban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. Ám

a tagállamok a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett

több-kevesebb migráns átvállalására.

Egy hónap alatt százezren

A bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi ügynökség friss adatait, miszerint

júliusban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az EU-ba.

A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig az derül ki, hogy az év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavalyi összesen 600 ezerrel.

Megmászható a kerítés: illegális bevándorlók Calais-ban Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel, és

Dimitrisz Avramopulosz illetékes EU-biztos a calais-i kikötőhöz látogat,

ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélésen dolgozzák ki a "biztonságos eredetország" fogalmát - az onnan érkezők aligha számíthatnak menekültstátuszra.