Jót tehet a menekültválság az európai növekedésnek

Migránsok az osztrák-német határon

A menekültválság erősítheti az európai gazdaságot az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa szerint. Pierre Moscovici a hétvégén arról beszélt, hogy a különböző állami költekezések, amelyeket a migránsok fogadására indítottak az államok ösztönző hatással vannak a gazdaságra.

„Ez egy érzelmileg erősen telített válság, és nagyon fontos politikai kihívás, de az ügy gazdasági vonulatát nézzük, és csak azt nézzük, meggyőződésem, hogy ezzel alkalmunk nyílik további 0,2-0,3 százalékos növekedést elérni” – mondta Pierre Moscovici a CNBC-nek adott interjúban.

Magasabb kamatszint

Mint mondta, a több éves megszorító politika után pozitív hatással lehet több uniós tagállam gazdaságára, hogy az államok ismét készek költeni, elsősorban a menekültek elhelyezésére és más módon való segítésére. A biztos szerint ez növelheti a keresletet a hitelekre, ezzel emelheti az uniós kamatszintet, ami az elmúlt évek pénzügyi szigora miatt rendkívül alacsonyan állt.

Ezt a költekezési kevésbé kockázatossá teszi, hogy az uniós országok

államadóssága a várakozásoknál alacsonyabb volt tavaly.

Az Európai Bizottság adatai szerint az összeurópai GDP-arányos deficit 1,9 százalék volt 2015-ben, az előrejelzésekben szereplő 2,2 százalék helyett.

Pierre Moscovici (j), az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért felelős francia biztosa Jeroen Dijsselbloem (b) holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével közözösen nyilatkozik Forrás: MTI/EPA/POOL/Rolex Dela Pena

A menekülteket nagy számban befogadó államok elsősorban munkahelyteremtésre, az érkezők elszállásolására és egészségügyi ellátására, oktatására költött, valamint alapszintű pénzügyi segítséget is nyújtottak a migránsoknak. Szintén ösztönzik a növekedést a határok ellenőrzésére tett lépések, köztük a különböző határzárak építése is.

Soros és az OECD egyetért

A CNBC idézi Soros Györgyöt, aki nemrég arról írt, számítása szerint a menekültválság megoldására tett lépések – a befogadó és a határvédelmi intézkedésekkel együtt –

évente közel 45 milliárd dollárba (12 681 forint) kerülhet az EU-nak.

Soros szerint az unió gazdaságát a különféle multiplikátor hatások miatt élénkítenék ezek a kiadások (a beruházásokkal több pénz kerülne a magánszektorba, a kölcsönök növelnék a hitelezési kedvet).

Több európai országban valóban a korábban magabiztosabb befektetési politikát hirdettek. Az év elején

Németországban bejelentették, hogy a GDP 0,5 százalékával növelik

az állami befektetés mértékét. Ausztriában és Svédországban 0,3, illetve 0,9 százalékkal költenek többet, nagyrészt a migránsválságra adott válaszintézkedések miatt.

Tavaly novemberben az OECD szintén azt jósolta, hogy „a menekültek támogatásáról szóló állami kiadások a GDP 0,1-0,2 százalékával növelhetik az európai összkeresletet 2016-ban és 2017-ben.”

Ahol még érdemes megszorítani

Moscovici szerint a növekedést nemcsak ezek a beruházások élénkíthetik, hanem a munkahelyteremtésre fordított mintegy 315 milliárd euró (97 703 milliárd forint) is. Szerinte

28-ból 27 ország stabil GDP-növekedésre számíthat”

(a kivétel a CNBC szerint Görögország lehet), ami uniós szinten 1,5-2 százalék lehet a következő két évben.

Hozzátette: néhány országot még mindig korlátoz a magas államadósság, ezért ezekben az államokban továbbra is megszorító politikát érdemes folytatni, alacsony szinten tartani a kiadásokat. „Más országoknak már van lehetőségük manőverezni, ők több befektetésben érdekeltek. Németország most pontosan ezt teszi” – mondta.