Nincs még végső döntés a RUBIK KOCKA oltalma ügyében

Rubik-kocka
Vágólapra másolva!
A kocka még nincs elvetve, nincs döntés az oltalom ügyében, ám a szokásosnál is nagyobb sajtófigyelmet hozott az Európai Unió Bírósága mellett működő Főtanácsnok 2016. május 25-én közzétett véleménye a RUBIK KOCKA háromdimenziós védjegy oltalma ügyében – tudta meg az Origó dr. Szamosi Katalintól, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökétől.
Vágólapra másolva!

A főtanácsnoki véleményre azt követően került sor, hogy a RUBIK KOCKA egyik nagy versenytársa 2006-ban védjegytörlési kérelmet nyújtott be az Európai Védjegyhivatalnál (korábban Közösségi Védjegyhivatal, röviden EUIPO), amelyet azonban az európai védjegyeket regisztráló, és az azzal kapcsolatos eljárásokat elbíráló hivatal, mind I. mind II. fokon elutasított – fejtette ki dr. Szamosi Katalin.

A luxemburgi székhelyű bíróság, az Európai Unió Törvényszéke III. fokon szintén megvizsgálta a kérelmet és megállapította, hogy a RUBIK KOCKA háromdimenziós védjegye védjegyoltalomra alkalmas, így az erre vonatkozó keresetet elutasította.

Mindenkit meglepetésként ért a főtanácsnok véleménye

Ebből is látható, hogy már három fórumot megjárt, és pillanatnyilag az Európai Unió Bíróságánál folyamatban lévő ügyben mindenkit meglepetésként ért a Főtanácsnok véleménye. A Főtanácsnok azt követően tette közzé azt az álláspontját, hogy a RUBIK KOCKA-ra vonatkozó háromdimenziós védjegyet törölni kell, hogy a Bíróság részletesen meghallgatta a feleket, és az 5 tagú bírói tanács az eljárást lényegében befejezte.

A szakemberek számára is meglepő fordulat nemcsak a konkrét ügyre nézve jelenthet most rossz irányt, hanem a háromdimenziós védjegyek oltalmának további sorsára nézve is – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke.

A szellemi alkotások jogosultjai évek óta azért küzdenek, hogy az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága korábbi két negatív döntése, nevezetesen a szintén nagyon híres LEGO-ügy, valamint a Philips-ügy, ne betonozza be azt a megkérdőjelezhető hozzáállását a Bíróságnak, hogy azokban az esetekben, ahol van ugyan alternatív, teljesen eltérő külső kialakítás az érintett funkcionális megoldás tekintetében, akkor sem fogadják el a védjegy oltalmát arra figyelemmel, hogy ha egy forma magából a funkcióból eredhet, akkor a közérdek és a versenytársak számára az a legcélszerűbb, ha senki sem szerez rá oltalmat.

Ez volt eddig az első sikeres eljárás

A RUBIK KOCKA ügye volt az első olyan sikeres eljárás, ahol mindezidáig meg lehetett győzni az eljáró hivatalt és a Törvényszéket arról, hogy a funkcionalitás, mint oltalmat kizáró ok csak akkor áll fenn, ha minden eleme a háromdimenziós megjelölésnek a funkcióból ered.

A RUBIK KOCKA-t nem kell a magyar olvasóközönségnek bemutatni, hiszen itt nem csak egy magyar feltalálóról és szerzőről, hanem Magyarország egyik leghíresebb árucikkéről van szó. Első látásra is könnyen megállapítható, hogy a RUBIK KOCKA jellegzetes hálós kialakítása és a külső formája egyedileg a szerző - nevezetesen Rubik Ernő - által meghatározott külső jelekkel rendelkezik.

Nyilvánvaló, hogy önmagából a kocka háromdimenziós ábrájából nem lehet közvetlenül a játék elméletére következtetni, ahhoz már speciális és az ábrán túlmutató tudás szükséges. Ennek a ténynek az újraértékelése tükröződik a főtanácsnoki jelentésből.

Teljesen téves úton van a főtanácsnok

Részben - ellentétben minden korábbi döntéssel - saját maga jelenti ki egy meglehetősen felületes vizsgálatot követően, hogy a háromdimenziós védjegy funkcionális, részben felrója az előző elbírálóknak, beleértve a Törvényszéket is, hogy nem vizsgálták meg az egyéb olyan információkat és iratokat (például a szabadalmi okiratot), amelyek ugyan a védjegylajstromban nem szerepelnek, de a KOCKA működésével és műszaki funkciójával függnek össze.

Teljesen téves útra lép a Főtanácsnok álláspontom szerint akkor, amikor egy szabadalmi jellemzőt, amely kizárólag a KOCKA belső technikai jellegzetességeire vonatkozik, kever össze a külső megjelenéssel – emelte ki dr. Szamosi Katalin.

A KOCKA eltekerését úgynevezett rotációját, ugyanis más külső formákkal is meg lehet valósítani. A magyar sajtóorgánumokban is jelentek meg ilyen téves állítások, melyek az ügy nem kellő ismeretét, illetőleg a szabadalom és a védjegy közötti alapvető különbségeket próbálják összekeverni.

Az ügy azonban még nem zárult le. Az 5 tagú Bíróság természetesen figyelembe veszi a főtanácsnoki véleményt, de nem kötelező elfogadnia annak megállapításait.

A kocka még nincs elvetve

Nyilvánvaló, hogy a RUBIK KOCKA védjegy szempontjából ennyi pozitív, nagy szaktudású személy által hozott döntés után az egy főtanácsnoki vélemény, bár súlyosan vet a latba, nem szolgálhat az ítélkezés alapjául. Még abban a nem várt esetben is, hogy a Bíróság úgy is látná, hogy további vizsgálatra van szükség, automatikusan nem törli a védjegyet, hanem új eljárásra is utasíthatja akár az III. fokon eljárt Törvényszéket.

dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke Forrás: SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák

Mindenesetre a közvélemény megnyugtatására fontos kiemelni, hogy a szóban forgó védjegy egy fekete-fehér háromdimenziós védjegy, így a RUBIK KOCKA oltalma akkor sincs veszélyben, hogy ha ez a védjegy a főtanácsnoki vélemény alapján törlésre kerülne. A RUBIK kockának ugyanis a világon szinte minden országban van oltalma, többek között a jellegzetes színes kialakításra, és természetesen magára a RUBIK KOCKA szóra is. Ugyanakkor a háromdimenziós védjegyek sorsa ezzel az üggyel eldőlhet hosszú távon, mely ennek megfelelően alapvetően érintheti nemcsak a játékgyártókat, hanem más területen tevékenykedő gyártókat és forgalmazókat.

Reméljük, hogy az 5 tagú, felkészült Bíróság alaposan megfontolja a döntését, és a főtanácsnoki véleményt nem tekinti az ítélet alapjául szolgáló legfontosabb álláspontnak.

(A végleges döntéssel kapcsolatos álláspontról az olvasókat tájékoztatni fogjuk. Szeretném kiemelni, hogy a jelen cikk nem tekinthető teljesen elfogulatlan jogi véleménynek, miután az SBGK Ügyvédi Iroda és Dr. Szamosi Katalin képviseli a RUBIK KOCKA védjegy jogosultját az Európai Unió Bírósága előtt. – a szerk.)