Kétévesek is kerülnek már az ISIS célkeresztjébe

Ovisok tanulását segítő program

Egyre fiatalabb az a réteg, amely már önállóan képes internetezni, kütyüzni. Amerikában már a 2-3 évesek is tudnak szörfölni, facebookozni, játszani, Magyarországon a legalacsonyabb életkor 9 év. Az olyan radikális szervezetek pedig, mint amilyen az Iszlám Állam, nem rest kihasználni ezt a védtelen generációt.

Órákat töltünk el az interneten napi szinten: keresünk, nézelődünk, olvasgatunk, játszunk és kommunikálunk. Közben az önálló felhasználók életkora - azok, akik már segítség nélkül tudják használni a kütyüket - egyre alacsonyabb, kezdi előadását a Brain Bar Budapesten Hanga Sántha, a Migrációkutató Központ vezető kutatója.

Hanga Sántha

Hanga Sántha, a svéd kormány egykori biztonságpolitikai tanácsadója. Négy éves korától Svédországban nevelkedett. Stockholmban, majd Svájcban jogot, politológiát és biztonságpolitikát tanult. A jogi pálya mellett a Vöröskeresztnél önkénteskedett. 2015 január óta Budapesten él, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Jelenleg a migráció biztonságpolitikai vetületeivel foglalkozik. (A lakosság méretéhez viszonyítva Svédország fogadja be a legtöbb menekültet Európában.)

A legfrissebb felmérések alapján az Egyesült Államokban

már a 2-3 évesek is maguktól tudnak szörfölni, facebookozni, videókat nézni és játszani,

Magyarországon az önálló felhasználók legalacsonyabb életkora 9 év.

"Közben a gyermekek és szülők közti szakadék egyre nagyobb. A szülők nem tudják, hogy gyermekeik mit csinálnak online, csak azt látják, hogy egyre több időt töltenek a monitor előtt, a mobillal vagy konzolokkal játszva."

A kicsik is a bűnözők célkeresztjébe kerülhetnek, s a szülő vajmi keveset tudna róla Fotó: Polyák Attila - Origo

Veszélyben

Ezáltal pedig veszélynek vannak kitéve, hogy számukra káros üzeneteket is kapjanak. A bűnözők és terroristák pedig egyre aktívabban használják fel a közösségi médiát és a csevegőprogramokat a fiatalok radikalizálására.

"Az al-Kaida is elkezdte, de

az Iszlám Állam nagyon profi ebben

- mondta Sántha.

Hiszen már fizikai kapcsolatra sincs szükség, úgy tudnak kétoldalú kommunikációt kezdeményezni. A propagandaterjesztés, a toborzás, a különböző akciók és támadások megszervezése, a stratégia kiépítése mind online zajlik már a titkosított chatszobákon és csevegőprogramokon keresztül.

Látszik, ha valakit betaláltak?

Az online radikalizáció egy folyamat, melyhez bár nincs szükség valódi találkozóra, vannak látható jelei - mondta el a szakértő. Az illető viselkedése, ruházata, a nyelvezet, amit használ, megváltozik, introvertáltabb lesz, és kritikus azokkal szemben, akik nem értenek egyet vele. A férfianak elsősorban erőszakos videókat küldenek, s ezeket nézik meg újra és újra, a nők pedig inkább képeket kapnak, például a támadásokban elhunytakról, gyermekekről.
"Ez egy több héten át tartó folyamat, de rövid annyira, hogy a szülőknek, barátoknak, tanároknak, és a hatóságoknak kevés ideje van közbelépni."

Rengeteg olyan fórum létezik már, ahol az emberek segítséget kaphatnak, ha például Belgiumból Szíriába akarnak utazni, csatlakozni az Iszlám Államhoz, vagy ha csak segédkeznének egy európai merénylet végrehajtásában.

Mintha Hanga Sántha elmondta, ő maga is rengeteg ilyet látott már, és ismer, azonban bemutatni a nagy nyilvánosság előtt épp azért nem szeretné, mert azzal ő is a radikális csoportok tartalmát népszerűsítené.

És lőn az internet

A radikális szervezetek honlapjai pedig azóta léteznek, amióta az internet, mondta a szakértő. A kilencvenes években jelentek meg az első nagyobb, de rendkívül egyszerű oldalak, amelyek már dzsihádista nézeteket, propagandát kezdtek terjeszteni, illetve toborzásra használták.

"Ez akkor még egyoldalú kommunikáció volt. Interakció nem zajlott rajtuk, így nem lehetett kérdéseket feltenni, vagy találkozót megbeszélni."

Aztán jött a 9/11-es merénylet, s az amerikai kormány keményen fellépett a dzsihádista portálok ellen.

Ekkor kezdtek el tükrözéssel (mirroring) backup oldalakat létrehozni, hogy ha le is veszik az oldalt, az tovább él egy új szerveren és címen.

"A fórumokkal, chatszobákkal jelentek meg aztán a virtuális dzsihádista egyetemek. Amikor elindult az interakció a neten." Emellett pedig létrehoztak saját hírportálokat, online magazinokat, ahol figyelemfelkeltő (catchy) kifejezésekkel kezdték el angolul is felhívni a fiatalok fiatalok figyelmét.

Hanga Sántha - Dzsihád a közösségi médiában címmel tartott előadást Forrás: Origo

"Olyan lenne ezeket a radikális tartalmakat eltüntetni kormányzati szinten, mint a Vakondhajsza társasjátékban eltüntetni az összes kisemlőst. Ahogy rácsapsz a kalapáccsal egynek a fejére, rögtön felbukkan három másik."

Épp ezért döntött úgy az Európai Unió is, hogy a hatóságok mellett a magánvállalatokat is bevonja a munkába, és

közösen veszik fel a harcok a radikális tartalmak ellen.

Megszületett az unós online magatartási kódex, melyhez a Google mellett olyan techóriások csatlakoztak, mint a Facebook, a Microsoft és a Twitter. A cél a gyűlöletbeszéd, és a fiatalok radikalizálódásának visszaszorítása.

Bár szakértők és aktivisták aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez a szólásszabadság kárára mehet, vitatkozni erről hasonló lenne, mint a személyes adatok védelme kontra nemzetbiztonság kérdéséről: csak a mértéket lehet megszabni, hogy merre dőljön jobban a mérleg nyelve.