A szokatlan esetről nem a néhány grammosan születő kengurukölykök cseréje tehet. Az albinizmust több gén is befolyásolja, így fordulhat elő, hogy még
az albínó szülőknek sem születik feltétlenül hófehér kölyke.
A jó idő beköszöntével egyre többet járnak ki a kis kenguruk, így a látogatók akár össze is hasonlíthatják őket. A színkombinációnak köszönhetően még könnyebben is észre lehet őket venni.
A fehér kengurukra éppen az jelent veszélyt vadon, hogy feltűnőbbek a természetes környezetben. Állatkertben azonban nem fenyegeti ragadozó az albínókat, így ott elterjedtebb ez a jelenség.
Szegedi Vadasparkban sem először született fehér kenguru, több sikeresen fel is nőt.
A Bennett-kengurut egyébként szívesen tartják az európai állatkertek, mivel a kontinens éghajlati körülményei között is megélnek, télen sem igényelnek fűtött házat. Ezért vadaskertekben is sikeresen tartják, sőt,
több nyugat-európai országban el is vadultak.
A kifejlett korukban 13-18 kilogrammos állatok a mérsékelt égövi erdők és füves síkságok lakói Kelet- és Délkelet-Ausztráliában. Általában magányosak, de táplálkozáskor akár harmincfős csapatokba is verődhetnek. Főleg szürkületkor és éjszaka aktívak, napközben elbújnak pihenni. A nőstények vemhessége 30 nap, egyszerre egy, fejletlen utódjuk születik. A kicsiny általában hét hónapot tölt az erszényben, de az utódok szoptatása 12-17 hónapig is eltarthat.