Behajtható-e a munkavállalón, ha tönkretette a gépsort?

Fábiánsebestyén, 2016. július 24. Rendőr és tűzoltók a Csongrád megyei Fábiánsebestyénnél, ahol vonattal ütközött egy traktor 2016. július 24-én. A balesetben a mezőgazdasági jármű vezetője meghalt. MTI Fotó: Donka Ferenc

A munkavállaló által okozott kárt bizonyos helyzetekben követelheti a munkaadó, ám mind a kárt, mind annak mértékét és a munkavállaló felelősségét is a munkaadónak kell bizonyítania. Hacsak nem történt súlyos gondatlanság vagy szándékosság, a kártérítésnek felső korlátja is van. 

Hiába tette tönkre a cséplőgépet a munkavállaló, a munkaadó nem követelheti minden esetben, hogy a több tízmillió forint értékű gép árát fizesse meg az alkalmazott. A munkavállalótól legfeljebb a távolléti díjának négyhavi összegének megfelelő kártérítés követelhető, hacsak a munkaadó nem bizonyítja: a károkozás szándékos volt, vagy súlyos gondatlanság történt.

Akkor áll fenn a szándékosság, ha a munkavállaló kifejezetten kívánta a kárt. Vagyis ha a már említett cséplőgépbe szándékosan beledob valamilyen idegen anyagot, ha a kötelező előírásokat szándékosan nem tartja be. Súlyos gondatlanság lehet akár az ittas munkavégzés vagy a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása.

Ezekben az esetekben akár a teljes kárt is követelheti a munkaadó, egyéb esetekben azonban felső korlátja van a kártérítésnek. Az egyéb eset tipikusan a hanyagság, figyelmetlenség. Ez a felső korlát legfeljebb négyhavi távolléti díj a HR portál szerint. Az e fölötti összeget sem vonhatja le szorgosan a fizetésből atomatikusan a munkaadó, ezt csak bíróság rendelheti el.

Illusztráció MTI Fotó: Donka Ferenc Forrás: MTI/Donka Ferenc

A bírósági szakasz azért sem hagyható ki súlyos esetekben, mert a kárt nem lehet körülbelül megállapítani. Pontosan meg kell tudni határozni, mekkora a veszteség. Ez meglehetősen nehéz lehet olyan esetben, ha a kár csak közvetetten határozható meg. Ha például a károkozás miatt megrendeléstől esik el a cég.

A munkavállalót nem terheli semmilyen kártérsítési kötelezettség abban az esetben, ha a hiba, mulasztás a munkaadónak róható fel.

Ha elmulasztotta a kötelező karbantartást, ha többszöri figyelmeztetés ellenére sem cserélte, javíttatta meg a hibás berendezést. De akkor sem, ha engedte, hogy a munkavállaló megfelelő szakképesítés és tudás nélkül nyúljon a berendezéshez.

Ha egy gyakorlaton lévő alkalmazott, vagy egy arra a gépre nem szakosított munkaválló okozz a kárt, a felelősség kizárólag a munkaadót terheli.