Nem lankad a külföldi cégalapítási lendület

46149384 - two employees discussing electronic data at meeting

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni, és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át.

Automatikus információcsere, banktitok korlátozása, szigorú pénzmosási és ügyfél-azonosítási szabályok - néhány azon intézkedések közül, amelyekkel a fejlett országok világszerte blokkolni próbáják a pénzek adóparadicsomokba menekítését. Ezt erősíti egy másik folyamat, mégpedig az, hogy folyamatosan csökken a jövedelemadók mértéke.

Mégsem szűnt meg az igény arra, hogy a vállalkozások jövedelmeiket és tevékenységeiket külföldi cégekbe csoportosítsák át. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza szerint a külföldi cégalapítások mögött jelenleg inkább üzleti és biztonsági, mintsem elsődlegesen adózási megfontolások állnak.

Egyrészt magyar vállalkozók az általuk érzékelt országkockázat miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes, vagy céges vagyonuk egy részét. Másrészt gyakran merül fel külföldi társaság választása befektetés-ösztönzési célzattal is.

Külföldi (például amerikai) befektetők szívesebben fektetnek be ugyanis olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat. Ugyanígy a vevők is motíválhatják a külföldi cégalapítást egy általuk megbízhatóbbnak tartott ország cégétől rendelve az árut vagy szolgáltatást.

Megéri a külföldi cég 123RF

A külföldi cégalapítások mögül ilyen esetekben sem hiányzik tehát az adózási megfontolás, csak a cél módosult. A legkeresettebb célországok jelenleg az Egyesült Arab Emirátusok, klasszikus európai holdingországok (például Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország), Málta, Lichtenstein, Hongkong, Szingapúr.

Arra azonban figyelni kell, hogy a külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti, ami az elmaradt magyar adók kiszabásával jár.