Ez történt idén a magyar gazdaságban

lakás ingatlan ház építkezés tetőfedő család otthonteremtés otthon lakásépítés

Az idei év számos dologban döntő változást hozott a magyar gazdaságban, ezek közül talán a leglényegesebb, és a lakosságot leginkább érintő jelentős minimálbér-emelés, ezzel együtt a keresetek meredek növekedése, illetve az ezekhez szorosan kapcsolódó adócsökkentések. Ráadásul a folyamat nem áll meg, a jövő évben folytatódik. Felgyorsult végre a várva várt bérfelzárkózás.

Az idei évet megelőzően a magyar gazdaság már stabil növekedési pályára állt, az államháztartás hiánya pedig öt éven át a döntőnek tekintett háromszázalékos szint alatt volt, így kedvező körülmények alakultak ki ahhoz, hogy komolyabb adócsökkentésekre kerüljön sor, amelyet jelentős bérnövekedés egészíthetett ki. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy

a magyar növekedést jelentősen támogatja, hogy a legfontosabb európai gazdaságok, mindenekelőtt a német is jól teljesítettek, így megnőtt az import- és a munkaerőigény.

Az Európai Unióban az átmeneti időszakok, az úgynevezett derogációk lejártával a magyar polgárok 2011 óta bárhol, korlátozás nélkül munkát vállalhatnak, így a meglévő jelentős bérkülönbségek miatt meg is indult a munkaerő kiáramlása, de az csak az utóbbi években gyorsult fel, amikor a célországokban, mindenekelőtt Németországban gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jött létre, így a munkaerő iránti igény néhány ágazatban szinte korlátlan lett.

A béremelkedés mértéke 13 százalék körül alakult. Forrás: 123rf

A kedvező külső körülmények között szerepel a relatív pénzbőség, és az alacsony kamatkörnyezet, amely olcsóbbá tette itthon is a hitelezést.

Bővülő foglalkoztatás

Egyúttal a gazdaság növekedésével párhuzamosan Magyarországon is rohamosan bővült a munkahelyek száma.

Míg 2011-ben 3 millió 760 ezer volt a foglalkoztatottak száma, 2014-ben már 4 millió fölötti volt ez a szám, 2016-ban 4 millió 350 ezer, idén ősszel pedig 4 millió 445 ezer.

A bővülés tehát igen dinamikus, érthető, hogy - a régiós államok jelentős részéhez hasonlóan - nálunk is munkaerőhiány keletkezett, a munkanélküliség pedig a rendszerváltás óta legalacsonyabb szintjét érte el.

Adócsökkentés

A foglalkoztatottak számának gyors bővülése értelemszerűen megemelte az adó-, és járulékfizetés mértékét, így lehetőség nyílt arra, hogy a munkát terhelő levonások csökkenjenek. Idén január elsején a munkáltatók által a munkavállalók után fizetendő

szociális adó mértéke 27-ről 22 százalékra csökkent, 2018 január elsejétől pedig újabb, 2,5 százalékos csökkenés következik, így az adó mértéke 19,5 százalék lesz.

Forrás: Shutterstock

Ráadásul a munkaadók és a munkavállalókkal történt megegyezés alapján sikerült egy hatéves programot kidolgozni, melynek részeként 2019-től még 4 éven át évi 2-2 százalékkal csökken a szociális adó. Ennek köszönhetően a nettó munkabérekre rakodó terhek igen sokat csökkennek, igaz, relatív még mindig magasnak számítanak a régióban.

Míg tavaly a teljes bérköltség a nettó munkabér több mint 1,93-szorosa volt, addig ez az érték idén 1,86 volt, jövőre 1,82 lesz, az azt követő négy év után pedig 1,7 lesz,

ami már nagyjából megegyezik a cseh és szlovák adatokkal, így csökken a versenyképességi hátrányunk a környező országokkal szemben.

A szociális hozzájárulás csökkentése a munkára rakódó terheket mérsékli. Forrás: AFP/Klaus Ohlenschläger

Az adócsökkentések másik területe a kedvezményes áfakörbe sorolt termékek és szolgáltatások számának emelése volt. Az év elején néhány termék és szolgáltatás áfakulcsa módosult, melyeket 2018. január 1-jén újabbak követnek. Idén a baromfihús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) a madártojás és a friss tej áfája (az anyatej, az UHT és az ESL tej kivételével) 5 százalékra csökkent, Az egyéb tejtermékek továbbra is a 18 százalékos áfakulcs alatt maradtak. Az étkezőhelyi vendéglátás (étkezőhelyi étel és helyben készített ital) áfája is öt százalékra mérséklődött.

2018. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halak és a házi sertés vágási melléktermékek, belsőségek áfakulcsa, illetve 18-ról 5 százalékra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs.

Béremelkedés

A munkaerőhiány és a gazdaság javuló teljesítménye indokolttá tette a minimálbérek jelentős emelését.

A minimálbér idén év elején 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt 127 500, illetve 161 000 forintra. Jövőre újabb komoly emelkedés jön: 8, illetve 12 százalék, így az összegek a következők lesznek: 138 000, illetve 180 500 forint.

A minimálbér-emelés a magasabb keresetűek bérét is növelte. Forrás: Shutterstock

Részben a jelentős minimálbér-emelésnek, részben a munkaerőhiánynak köszönhetően

a keresetek az év első 9 hónapjában 13 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző év hasonló időszakában.

Kamatszintek, lakáshitelek

A 2017-es év folyamán továbbra is laza, vagyis a hitelezést és a gazdasági növekedést támogató volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája. Az alapkamat ugyan nem változott, továbbra is a 0,9 százalékos szinten áll, de egyéb eszközökkel próbálta a jegybank a piacra terelni a banki pénzeket. Ennek köszönhetően

a hosszú távú hozamok nagy csökkenésen mentek át, ami jelentősen könnyít az államadósság után fizetendő terheken.

A 10 éves államkötvényhozam év elején még 3,5 százalék körül mozgott, mostanra 2,2 százalékra csökkent, alulmúlva ezzel az amerikai, 2,4 százalék körüli szintet.

Rekordalacsony szintre süllyedtek a kamatfelárak, sőt negatív kamat mellett is jegyeztek magyar állampapírokat, amire még soha nem volt példa a magyar gazdaság történetében.

Ugyanakkor nemcsak az államadósság finanszírozásának költségei csökkennek, hanem a lakáshitelek kamatát hosszabb távra is mérsékelni lehetett az alacsony alapkamattal.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Sok kamatkiadás megspórolható az alacsony, 0,9 százalékon tartott alapkamattal Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ugyanezt a célt szolgálta a jegybank minősített fogyasztóbarát lakáshitel programja, melyet idén dolgozott ki az MNB. A cél az volt, hogy egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát termékeket kínáljanak a bankok.

A minősített hitel feltételei: a hitelek kamatfelára nem haladhatja meg a 350 bázispontot, a folyósítási díj legfeljebb a hitelösszeg 0,75 százaléka, de maximum 150 ezer forint lehet. Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát,

a lakástakarék-pénztári betétből pedig az előtörlesztés a szerződés szerint elérhető megtakarítás és a hozzá kapcsolódó állami támogatás mértékéig díjmentes. A hitelbírálat határideje az értékbecslés rendelkezésre állását követően legfeljebb 15 munkanap lehet.

CSOK

Jelentős változás volt idén az ugyancsak a lakásvásárláshoz kapcsolódó Családi Otthonteremtési Kedvezmény, azaz a csok szabályozásában. Az egyik legfontosabb új szabály szerint

már a tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé vált a csok, sőt már az ingatlan használatbavételi engedélyének kiadása előtt is.

Igaz, a csok folyósítására ebben az esetben is csak a használatbavételi engedély megszerzése után lehetséges.

További újdonság, hogy osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a csok folyósításával korábban meg kellett várni, míg az ingatlan társasházzá alakul. A könnyítés következtében azonban a bank már az építés alatt megállapíthatja a csokra való jogosultságot, így nem kell várni a támogatás folyósításával a társasházzá alakulásig. Változások léptek életbe az igényléskor figyelembe vehető gyermekekkel kapcsolatban is.

Az új szabály szerint a gyermeket 25 éves korig, a magzatot pedig már a korábbi 24 helyett 12 hetes korától figyelembe lehet venni az igénylésnél.

A háztartások pénzügyi vagyona

Novemberben hozta nyilvánosságra a jegybank és a Központi Statisztikai Hivatal a háztartások vagyoni helyzetéről szóló jelentését, illetve elemzését. Eszerint a harmadik negyedév végére 46 788 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 736 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3300 milliárd a gyarapodás.

Több hitelt fizettek vissza a háztartások, mint amennyi új hitelt felvettek. Forrás: Shutterstock

A háztartások kötelezettségeinek szintje 8581 milliárd forintra nőtt hétmilliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 132 milliárd forintnyi emelkedés. Így a kettő eredményeként

a nettó pénzügyi vagyon 729 milliárdos negyedéves növekedéssel 38 206 milliárd forintra nőtt.

Hitelezési fordulat a vállalatoknál

Idén megtörtént végre a hitelezési fordulat a vállalatok szintjén az MNB adatai szerint, és

jövőre a lakossági hitelezésben is fordulat várható.

A hitelkihelyezés állománya már elérte a 2005-ös szintet, ezzel együtt az MNB szerint el kell kerülni a 2006-2008-as években felfutó hitelnyújtás során tapasztalt hibákat.
Az MNB úgy látja, hogy országos szinten a hazai lakások még nem túlértékeltek, viszont a nagyobb városokban tapasztalt - és kiemelten a budapesti - árak dinamikus emelkedése miatt a lakáspiac alakulását érdemes folyamatosan nyomon követni.

2010-hez képest Budapesten közel 70 százalékkal, a vidéki nagyvárásokban csaknem 30, a községekben pedog mindössze hat százalékkal drágultak az ingatlanok.

Jövőre fordulat várható a lakossági hitelezésben Forrás: Shutterstock

A banki hitelezésben az adósságfékszabályokat alkalmazzák, ez alkalmazása alapján érzékelhető, hogy a folyósított kölcsönök zömét a hitelfedezeti mutató (HFM) felső értékeinél - 70-80 százalék közötti HFM-szinten - nyújtják a fogyasztóknak, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutató alkalmazása ugyanakkor kedvező, miután a folyósított hitelek többségét 20-30 százalékos JTM mutató mellett adják az ügyfeleknek.

Uniós források

Magyarországon a friss adatok szerint a 2014-2020-as hétéves keret az uniós strukturális és beruházási alapokból

az időszak felénél bő 78 százalékban van már lekötve nyertesekkel, ami a második legmagasabb arány az összes tagállam között

az írek 79 százalékos aránya után az Európai Bizottság adatai szerint.

Írország után Magyarország kötötte a legtöbb uniós forrást a 2014-2020-as periódusban. Forrás: Shutterstock

Az itthoni adatok frissebbek, eszerint a 2014-2020-as keret 83 százalékát már lekötötték.