A visszavágó előtt nagy volt a fogadkozás Párizsban. „Együtt sikerülhet" – szólt a mottó. „Ez az év meccse" – mondta Emery. A sajtótájékoztatóra azt az Alvest küldték ki, akit akkor küldenek ki, ha nyomatékosítani kell valamit.
Jelen esetben azt, hogy képesek megfordítani a Real elleni párharcot.
„Megcsináljuk Neymarért" – nyilatkozta a brazil befeszített bicepsszel. Amikor kisétáltak a csapatok a Parc des Princesbe, és megjelent a BL-trófeát ábrázoló élőkép, fölötte az Ici, c'est Paris (Ez itt Párizs) felirattal, egy kicsit mindenki elhitte, hogy sikerülhet. Csak egy valaki nem hitte el. Emery.
Miért? A párizsiak a legutóbbi 45 hazai európai kupameccsükön nem kaptak ki, megverték a Chelsea-t és négyet lőttek a Barcelonának.
Most az elmúlt két-három év leggyengébb Realja ellen játszottak, mégsem volt egy pillanatig sem esélyük.
Ki lehet esni a Real ellen, de nem így. Ahogy ki lehet esni a Barcelona ellen is, de nem úgy, ahogy tavaly kiestek.
Az xG-mutató (Expected Goals, várható gól), amely nem a helyzetek számát, hanem azok minőségét méri, megint mérvadó: nagyobb lehetőségei a Realnak voltak a gólszerzésre.
Emery szerződése júniusig szól, nem valószínű, hogy a bajnoki cím és a francia bohóckupák megnyerése megmentenék az állását.
Egyelőre nem gondolok a jövőmre, arra, hogy hosszabbítok-e a PSG-vel
– mondta a meccs után, hozzátéve, hogy türelmesnek kell lenni, mert megvan bennük a potenciál, hogy BL-t nyerjenek. Türelem? Ez az a szó, amit Katar nem ismer. „Óriási csalódás az eredmény. Át kell gondolni, hogy hogyan lehetne még erősebbé tenni a csapatot" – ezt már Nasser Al-Khelaifi tulajdonos nyilatkozta. Hova már, ugye?
Pedig az elköltött euró százmillióknak (milliárdoknak?) semmi látszata egyelőre.
Amióta a katari éra tart (2011), a PSG csak három csapatot tudott legyőzni a BL egyenes kiesés szakaszában: a Valenciát, a Leverkusent és a Chelsea-t kétszer.
Csakhogy van itt még valami. Lehet bármennyire „gyenge" a Real, a bivalyerős spanyol bajnokság olyan alapot ad neki, amit a PSG soha nem tapasztal meg Franciaországban. Lehet bármekkora sztárcsapat, vagy bármekkorára fújt lufi, a Dijon vagy a Metz elleni mérkőzések csak arra jók, hogy Emery csapata letudja a kötelezőt.
Apropó, Dijon. Sokan emlékeznek még arra, hogy a PSG január 17-én 8–0-ra verte őket. Az ellenfélnek a legdrágább igazolása sem érte el a kétmillió eurót. Na most,
Emery 5–0-s állásnál a 68. percben behozott egy olyan játékost (Mbappét), aki 155 millió eurórért került a francia főváros kirakatcsapatába.
Egyfelől dölyfös edzői húzás volt ez, amely a Real ellen – ha nem is közvetlen módon –, de megbosszulta magát. Másfelől meg pontosan megmutatta, mit ér és mire készít fel a Ligue 1.
Tavaly a párizsiak úgy verték 4–0-ra a Barcelonát, hogy már a kapust letámadták, és egy szusszanatnyi időt nem hagytak a labdakihozatalra. Kisebb intenzitással, de ugyanez működött két hete Madridban is, pedig akkor Kroos és Modric is a pályán volt, talán a világ két legjobban passzoló játékosa.
Most egyik sem, mégsem érezte úgy Emery, hogy megérné nyomás alá helyezni a Realt.
Ehhez hozzájött a középpályások pocsék teljesítménye is: a Rabiot, Motta, Verratti hármasnak összesen egy kulcspassza volt (olyan passz, ami után a társ közvetlen lövőhelyzetbe kerül), Casemiro pedig egymaga többet szerelt (öt), mint ők hárman együtt (négy).
A csapatjáték akadozik. Emery tehetetlen. Mi marad? Az, hogy megpróbálják egy az egyben megnyerni a meccset:
a PSG majdnem háromszor annyi cselt kísérelt meg, mint a Real.
Kár, hogy ez már Madridban sem működött.
A PSG ultrái a meccs előtti éjszaka úgy gondolták, hogy segítenek a csapatukon, és éjjel fél kettőkor (!), pihenés közben egy kis petárdázással megzavarják a Real-játékosokat Hotel du Collectionneur szállodánál. Az akciónak a rendőrség vetett véget.
Videó az esetről:
Egy fokkal visszafogottabban, de ugyanez folytatódott a meccsen. A második félidőben kétszer is meg kellett állni, amikor a párizsi drukkerek begyújtották a pirotechnikát.
Párizs a BL nélkül is elájul önmaga nagyságától
A fővárosok helyett a vidéki (nagy)városok csapatai uralják a BEK-et és a Bajnokok Ligáját, és ez alól még a legcentralizáltabb városok sem jelentenek kivételt. Nagy-Britanniában például öt vidéki város (Birmingham, Glasgow, Liverpool, Manchester, Nottingham) is előbb szerzett BEK-trófeát, mint London. Még tovább sarkítva, Nottinghamnek több BEK-trófeája van, mint Londonnak, Párizsnak, Moszkvának és Isztambulnak összesen. Az Olympique Marseille 1993-ban megnyerte a kupát, Párizs eddig egyszer sem. A fővárosoknak nincs mit bizonyítaniuk a vidéki városokkal szemben: büszkeségük forrása jóval szélesebben és mélyebben buzog, mint holmi futballcsapaté. Különösen igaz ez Párizsra, ahol egy egész életet leélhet valaki úgy, hogy egyszer is átesne egy futball-labdán. Ezért nem lesz a Paris Saint-Germain soha a párizsiak egyetemes büszkeségének szimbóluma.
2, 3, 3, 0, 2, 2, 2, 1, 1, 2, 1, 2, 1. Ronaldo góljai a legutóbbi 13 BL-meccsén. Összesen 22. Erre még a spanyol bajnokságban is felkapnánk a fejünket, nemhogy a BL-ben. És nem a Malmö meg a Sahtar Donyeck ellen lőtte ezeket, hanem
a Bayern, az Atlético, a Juventus, a Tottenham, a Dortmund meg a PSG ellen.
Főleg.
A mostani ráadásul azt jelentette, hogy zsinórban a kilencedik meccsén talált be a BL-ben, amire rajta kívül csak Van Nistelrooy volt képes 2003-ban.
A Liverpool–Porto visszavágónak semmi jelentősége nem volt, tekintve, hogy az angolok már az első meccsen lerendezték a továbbjutást (5–0-ra nyertek). A Liverpool az első félidőben a kaput sem találta el, a másodikban ötször már igen, de gólt nem lőtt,
így először fordult elő az idei BL-szezonban, hogy valaki nullán tartotta Kloppékat.
És ki más is lehetett volna az, ha nem Casillas? A lefújás pillanatában félő volt, hogy ez volt a kapus utolsó európai kupameccse, de később Klopp elárulta, hogy beszélt vele, és Casillas folytatni akarja.
A továbbjutással kapcsolatban visszafogottan nyilatkozott a német edző.
Nem fogom se lekicsinyíteni, se felnagyítani az érdemeinket. De egy valami biztos: megmutattuk, hogy a Bajnokok Ligájába tartozunk
– mondta Klopp, aki még nem akart a negyeddöntőnél messzebb tekinteni, mert már ott is épp elég nehéz dolguk lesz, „annyi a jó csapat".
Azért félteni nem kell őket sem: 0–0 ide vagy oda, a Liverpoolnál több gólt senki nem lőtt idén a BL-ben.
