Módosíthatja-e az építőipari vállalkozó a fix díjat, ha több a költség?

24906569 - construction workers working on scaffolding

Az építőipart mostanában sok hatás éri. Egyrészről szárnyal a csok és a kedvezményes lakásáfa miatt, sőt az irodaházi fejlődés is figyelemreméltó, ugyanakkor egyre többet hallani az építési anyagok drágulásáról, a szakemberhiányról, a hosszú fizetési határidőkről és a lakásáfa meghosszabbítása miatti bizonytalanságokról, melyek viszont a költségeket növelik. Ha az építési vállalkozó szerződésben állapodott meg a konkrét díjazásáról, módosíthatja-e azt arra hivatkozva, hogy nőttek a költségei?

A legtöbb vállalkozó ugyanis 5-7 százalékos árnövekedéssel számolva alakította ki fix vállalási árait, ám eközben átlagosan 25 százalékos, de sok esetben még nagyobb mértékű költségnövekedés következett be - írja cikkében a Piacésprofit.hu.

Az írásban Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partner Ügyvédi Társulás szakértője válaszolja meg a kérdést.

Főszabály szerint a szerződő felek közös akarattal bármikor módosíthatják a szerződést,

de egy egyoldalú díjemelés csak az egyik fél érdekét tükrözi, így nem biztos, hogy ez könnyen véghezvihető. A szerződés módosítására akkor van még mód,

ha erről a szerződésben rendelkeztek, illetve ha erre jogszabály ad lehetőséget.

Fontos, hogy az előre nem látható változásnak a szerződéskötést követően kell beállnia.

A szakértő szerint az érvényes szerződést bíróság is módosíthatja, s ezzel érvényesítheti a „clausula rebus sic stantibus" elvét, vagyis a „dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradékot". Ennek persze szigorú szabályai és korlátai vannak, az egyik ilyen, hogy a szerződés tartalmától a bíróság sem térhet el.

Az építési költségek emelkedése miatti vállalkozói díj módosítás bizonytalan, de nem reménytelen Forrás: Origo

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kimondja, hogy

bármelyik fél kérheti a szerződés bíróság általi módosítását, ha annak változatlan feltételek szerinti teljesítése olyan lényeges jogi érdeket sértene, amely előre nem volt látható, a fél nem felelős a változásért és a kockázat nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.

Az, hogy a módosítást kérni kell, egyben azt is jelenti, hogy - ha a szerződésben nem rendelkeztek a díjmódosításról és nem sikerül erről a feleknek megegyezniük - a bíróságok hivatalból biztosan nem fogják módosítani a szerződéseket.

Kamocsay-Berta Eszter végül arra a következtetésre jut állásfoglalásában, miszerint „Nem várható, hogy a bíróság minden esetben és feltétel nélkül helyt ad a kivitelező vállalkozók ebből fakadó, jogi úton érvényesíteni kívánt igényének. A fent felvázolt főbb feltételek és a szerződéses jogviszony egyedi feltételeinek figyelembevétele esetén a bíróság azonban orvosolhatja a kivitelező vállalkozókat ért hátrányos következményeket".

A Piacésprofit.hu cikke további részletekkel is szolgál az érdeklődőknek.