Elsőként a cégnek érdemes meghatároznia saját értékrendjét. Amellett ugyanis, hogy a vállalkozás működtetésének a célja a profitszerzés, a működést jelentősen befolyásolja, milyen értékrend mentén milyen célokat és megvalósítási modelleket alkalmaz a társaság.
A fenntarthatóság szempontjából érdemes a környezeti hatások mellett azt is számba venni, hogy a vállalkozás milyen hatást gyakorol a társadalomra, illetve a szűkebb társadalmi rétegre.
Itt célszerű az embert, vagyis a munkavállalót első helyre tenni.
Annál is inkább, mert az elégedett munkavállaló képes magas színvonalon kiszolgálni a vásárlókat, ügyfeleket, vendégeket.
Ez ugyanakkor nem is olyan egyértelmű. A menedzsment ugyanis négyfajta emberrel találkozik rendszeresen: a munkavállalókkal, a vásárlókkal, fogyasztókkal és a tulajdonosokkal. Utóbbi nyilván akkor szembetűnő és fontos, ha a cégvezető nem maga a tulajdonos. Ebből a négyesből egy jó menedzsment a munkavállalót és a fogyasztót rendre előrébb sorolja a tulajdonosoknál.
Ez főként a részvénytársaságoknál fontos, ahol a részvényesek és menedzsment jogosítványa élesen külön válik.
A fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a szabályozási környezet kedvezzen a hosszú távú terveknek, befektetéseknek. Ha az azonnali érdekek felülírják a hosszú távú működést, az idővel erodálhatja a vállalkozást. A vállalat szempontjából nem az a legfontosabb például, hogy osztalékot fizessen, hanem hogy az eredményt a cégbe forgassák vissza.
Az sem mindegy persze, hogy az eredményt mire használja a társaság. Így meg kell fontolni, hogy a legjobb megoldás a folyamatos bővülés és a bevétel növelése, vagy inkább a hatékonyság növelése a célravezető. A kutatás-fejlesztésre fordított pénz sokszor segíthet abban, hogy új pályát biztosítson a vállalkozás számára, illetve a fejlesztések által csökkenthetők a kockázatok. Ezek a megoldások hosszú távon jóval stabilabbá és hatékonyabbá tehetik a vállalkozást, mintha kizárólag a bevétel növelésére koncentrálna.