Sem a vállalkozóknak, sem a dolgozóknak nem kell a részmunkaidős forma

Tiszasas, 2013. október 1. Közmunkás energiafűz ültetvényt kapál Tiszasason 2013. október 1-jén. A település határában közfoglalkoztatottak végzik annak a másfél hektáros területnek a gondozását, amelyre kísérleti jelleggel, a későbbiekben a község intézményeinek fűtésére szánt energianövényeket telepített a helyi önkormányzat. MTI Fotó: Bugány János

Egyre több vállalkozást terel a szabályos foglalkoztatás felé a munkaerőhiány, amelyet a részmunkaidős munkavállalók létszámának csökkenése is jelez. Hazánkban a jellemzően négy- vagy hatórás foglalkoztatás, szemben Nyugat-Európával, nem elterjedt. Ráadásul a szakemberhiány miatt a munkáltatóknak is érdeke a heti 40 órás, tehát teljes munkaidős alkalmazás, miközben a rugalmasságot hiányolja a munkaerőpiac.

A munkaerőhiány kezelése érdekében egyre több szó esik az általában jellemző, heti 40 órás foglalkoztatás mellett a rugalmas megoldások elterjesztéséről; a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ide sorolható részmunkaidős foglalkoztatásnál a folyamat éppen ellentétes.

Az első negyedévben a több mint 4,4 millió munkavállaló elenyésző része, 4 százaléka, 206 ezer ember nem dolgozott teljes munkaidőben, 50 ezer fővel kevesebb, mint 2014-ben - írja a Magyaridők.hu.

Hazánkban 4 százalékos, addig Nyugat-Európában 25 százalékos a részmunkaidős foglalkoztatás.

A lap által megkérdezett szakértők szerint nincs hagyománya ennek a foglalkoztatási formának Magyarországon. A 2008-ben kezdődött gazdasági-pénzügyi válság éveiben terjedt el leginkább ez a foglalkoztatási forma, de ezek valószínűleg nem a valóságot tükrözték, csak a foglalkoztatás költségét csökkentették a vállalkozások azzal, hogy a bér egy részét hivatalosan, részmunkaidős foglalkoztatás keretében adták oda a dolgozóknak, míg a fennmaradó részt zsebbe fizették.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyaridők.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a cégeknek a munkaerőhiány miatt érdekük megtartani a teljes munkaidős foglalkoztatást. Minden év elején, a minimálbér-emelések hatására általában megugrik a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ami arra utal, hogy létezik még ez a visszaélési forma a hazai vállalkozásoknál, annak ellenére, hogy a munkaerőhiány mérsékelte ezeket.

De változtak a munkavállalók is, ma már jóval tudatosabbak e téren, így ügyelnek a foglalkoztatásuk tisztaságára, például a nyugdíj miatt is,

ebben pedig segíti őket a munkaerőhiány is, mert kevéssé tartanak munkahelyük elvesztésétől, vagy ha mégis elvesztik azt, könnyebben találnak munkát.

Az idényjellegű mezőgazdasági munkák esetében elterjedt csak hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás - mind a munkaadói, mind pedig a munkavállalói oldalnak megvannak az érvei, miért ne alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát Forrás: MTI/Bugány János

A munkavállalói oldalon az is erősíti a teljes munkaidős foglalkoztatást, hogy egy főállású részmunkaidős foglalkoztatás béréből nem lehet megélni, ezért inkább csak kiegészítésként alkalmazzák, másodállásban.

A munkaadónak pedig az okoz külön terhet, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás bonyolítja a munkaidő-beosztást, a teljes foglalkoztatás munkaidejét két részmunkaidős dolgozóval kipótolni pedig nagyobb adminisztrációs teherrel jár.

Mészáros Melinda szerint bizonyos ágazatokban, elsősorban az ipar területein a kötött műszakbeosztások miatt amúgy is nehezebb lenne elterjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatást.

Ezzel inkább jellemzően a kisebb vállalkozások élnek azokban az ágazatokban, ahol gyakoribb a szezonális munka, de ide sorolható a kereskedelem is.

A Liga elnöke végül arról is beszélt, hogy a munkavállalók tudatosságát tovább kell erősíteni a szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítása érdekében. Bár a jogszerűtlenül foglalkoztató vállalkozókról az adóhatóság közzétesz egy listát minden hónapban, a szakszervezeti vezető a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégekről is vezetne nyilvántartást, akár kedvezményben is részesítve őket.