Tovább gyorsult októberben az infláció

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentősen. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése megjelent az októberi adatokban is - tette hozzá.

Az élelmiszerek ára az előző havival megegyező mértékben, ismét 4,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, a legjelentősebben a zöldségek drágultak.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a valós inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, amit tükröz, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek havi alapon is mérhető kisebb drágulása.

illusztráció Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számítunk, ezért további infláció növelő hatást nem várunk, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály általokozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Jelentősen, 20,5 százalékkal nőttek az idényáras élelmiszerek árai, a liszt 7,6 százalékkal, a kenyér 5,5 százalékkal drágult, a cukor ára viszont 20,2 százalékot csökkent. A tejtermékek és a tojás árának emelkedése jelentősen mérséklődött.

Így az élelmiszerárak összesen a várakozások felett, 4,6 százalékkal emelkedtek.

Emellett 5,1 százalékkal nőtt a szeszes italok és dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, a szolgáltatások ára pedig átlagosan 1,9 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 7,8 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal, a ruházati termékekért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni.

A TakarékBank idén átlagosan közel 3 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására.