Képviselői magatartási kódexet javasolnak a botrányos ellenzékiek miatt

A Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésének hátterében a magyar és európai parlamenti ellenzéki képviselők botrányos és vállalhatatlan viselkedése, valamint notórius Magyarországgal szembeni kirohanásai állnak.

A 2018. december 12-i bohózat óta tudjuk, hogy az ellenzéki politikusok könnyen átlépik a parlamentáris demokrácia jogszerűségi korlátait, visszaélve jogaikkal fontos közintézményekbe hatolnak be,

súlyosan megzavarva az érintett szervek rendeltetésszerű működését.

A Századvég elemzése szerint

az országgyűlési képviselők agresszív magatartásának negatív társadalmi következményei lettek, amelyek súlyosak és bizonyos körben irreverzibilisek.

Az említettek mellett egyes ellenzéki képviselők más típusú aktivista módszert választottak (például a Soros-Alinsky módszert).

Szinte napi rendszerességgel támadják nemtelenül saját országuk legitim vezetőit, és közvetett módon a magyar embereket és az általuk kivívott eredményeket.

A Soros-Sargentini jelentést – amely számos durva valótlanságot és félinformációt tartalmaz – több magyar ellenzéki európai parlamenti képviselő is megszavazta, amely aktussal

a magyar emberek markáns többsége szerint elárulták a saját hazájukat.

A korábban a Századvég által készített közvélemény-kutatás szerint az ügyet ismerők többsége egyébként (57 százaléka) nem ért egyet a Soros-Sargentini jelentés elfogadásával.

A Századvég szerint a fentiek tekintetében és az elmúlt hónapok közéleti fejleményeinek – külön kiemelten a képviselői jogállásból fakadó jogszabályi lehetőséggel való visszaélések – tükrében javasolt az országgyűlési törvény második részének („Az Országgyűlés működése és ülésezése”) kiegészítése egy képviselői magatartási kódexszel, amely világosan megfogalmazza a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a közrend, a köznyugalom biztosítása, továbbá az ország külpolitikai érdekeinek figyelembevétele tekintetében is viselt országgyűlési képviselői felelősség elvét.

Tehát

szükséges az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény megjelölt részeinek képviselői magatartási kódexszel történő kiegészítése.

A javasolt kiegészítő szabályozás értelmében mindkét jogszabály világosan rögzítené a képviselők nemzetbiztonsággal, közbiztonsággal, a közrend és köznyugalom fenntartásával kapcsolatos felelősségét, továbbá a kémtevékenység és az ország fizikai védelme megakadályozásának tilalmát, és a közrend elleni bűncselekmények (részvétel, illetve magakadályozás) kapcsán viselt képviselői felelősség elvét.