Lóról motorra száll, majd napi három témazárót ír a fiatal hokis lány

Miután a magyar U18-as női jégkorong-válogatottal bronzérmet szerzett januárban a divízió I/A világbajnokságon Ausztriában, Kerekes Kármen hazajött, néhány nappal később pedig átvette a Magyar Motorsport Szövetségtől az Év Női Sportolójának járó díjat. A 15 éves lány emellett többszörös magyar bajnok díjugrató is, és még tanulni is van ideje. Bár arra egyre kevesebb, hiszen ezt a három sportot párhuzamosan csinálja, ráadásul – ahogy az eredmények is mutatják – elég magas szinten. Az időbeosztásról, jövőképről, sikerekről beszélgettünk vele.

Abban a rövid időszakban, amikor mind a három sportágadnak szezonja van, hogy néz ki egy heted?
Szerencsére ez ritkán fordul elő, leginkább tavasszal folyik össze a három, és akkor nehéz összerendezni. Hokiból heti öt edzésünk van, a lovaglást és a motorozást pedig próbálom ahhoz igazítani.

Ezek szerint a jégkorong az első számú? Van egyáltalán ilyen?
Még nincsen, de majd valószínűleg kell választani a későbbiekben. Egyelőre mindegyiket ugyannyira szeretem, ugyanúgy megy, és élvezem. Télen természetesen a hoki, nyáron az kiesik, és marad a másik kettő.

Mikor kezdted ezeket?
Négy és fél éves korom óta űzöm a jégkorongot, de már kétévesen műkorcsolyáztam. Aztán megláttam a tévében, hogy van női jégkorong is, később pedig a Pólus Pingvinek edzését néztem, majd odamentem az edzőhöz, hogy játszani szeretnék. Hatévesen kezdtem lovagolni, és a hetedik szülinapomra kaptam az első motoromat. Szóval lassan kilenc éve csinálom párhuzamosan ezt a hármat.

A jégkorongot kezdte először Forrás: Kerekes Kármen

Hogy jut idő a tanulásra?
A maradék időmet azzal töltöm. Általános iskolában végig kitűnő voltam, most a kilencedik osztályban sokkal nehezebb beosztani az időt, ráadásul nagyon sokat is hiányzom, úgyhogy egy kicsit romlottak a jegyeim. Januárban például a hoki-vb miatt nem voltam két hétig, már félévkor volt 155 óra hiányzásom, és ezeket nagyon nehéz rövid idő alatt pótolni. Egy hét alatt napi három témazárót kellett megírnom.

Ezek szerint nem magántanuló vagy.
Szerettem volna kérvényezni, de ahhoz minden félév és év végén osztályozó vizsgát kellene tennem, azt pedig nem akartam vállalni.

A nehézségek miatt elgondolkoztál azon, hogy valamelyik sportot feladod?
Megfordult a fejemben, de egyiket sem tudnám abbahagyni. Ha nagyon kevés az idő, akkor vagy a tanulást teszem félre egy kicsit, vagy kevesebb edzésre megyek el, és akkor a tanulásra fordítom az időt, amikor nagyon muszáj.

Melyik sportot miért szereted?
A jégkorongot azért, mert csapatsport, és imádok korcsolyázni. A lovakért kiskorom óta rajongok, apukám is díjugrató volt, nagypapám pedig fogathajtó. A motorban is a sebességet szeretem, a nagy ugratásokat és a pályákat.

Hogy lehet ezt bírni fejben? Biztos nem egyszerű, hogy az egyik pillanatban még korcsolyával a lábadon siklasz a jégen, aztán már egy lovon vagy egy motoron ülsz.
Már automatikusan jön minden. Csak az jár a fejemben, hogy minél előbb megcsináljam az adott dolgot, amit aznapra elterveztem. Eleinte nehéz volt, de nagyon régóta csinálom ezt, szóval már nem is emlékszem azokra az időkre. Próbáljuk összekötni az eseményeket nyáron, ilyenkor lóval és motorral indulunk útnak. Volt, amikor az egyik helyen díjugratóversenyem volt, aztán másnap a közelben egy endurofutam.

A ló és a motor állandó útitársak Forrás: Kerekes Kármen

Szabadidőd van? Vagy csak ismered a szó jelentését, de még nem találkoztál vele?
Nyáron, nagyon ritkán. Olyankor horgászunk a Tiszán, vagy mondjuk wakeboardozok. Mindegy, csak sport legyen.

Vannak hosszú távú célok? Melyikből lehet megélni?
Magyarországon ezekből a sportágakból sajnos nem lehet megélni, mindenképp civil szakmát fogok választani.

És az sporthoz köthető?
A jövőképemben a lovaglás van az első helyen. Szeretnék szakedző lenni, de ami a leginkább motivál, az az olimpiai szereplés.

És az menni fog úgy, hogy több sportot is űzöl egyszerre?
Nem hiszem, mert többszörös energiát kell majd belefektetni, és az a többi rovására mehet majd.

Pedig sikerekben eddig sem volt hiány.
Igen, több mint 100 trófeát nyertem, lassan kiszorulok a szobámból. Hokiban sok minitornát nyertünk, U8, U10, U11-es bajnokságokat, kétszer nemzetközi kupát Bécsben. Lovon tizenkétszeres országos bajnok vagyok, 2016/17-ben az év legeredményesebb versenyzője. Motoron magyar női endurocrossbajnok voltam 2017-ben és 2018-ban, és most megnyertem az év női sportolójának járó díjat.

Ló vagy motor, a díjak ugyanúgy jönnek folyamatosan Forrás: Kerekes Kármen

Egyik sem veszélytelen sport a sérülések szempontjából. Ezek elkerültek eddig, vagy volt már súlyos is?
Ugyan női hokiban nincs ütközés, de fiúk között is szoktam játszani, egyszer így tört el a csuklóm. Motorozásban semmi törés, „csak” agyrázkódás, eszméletvesztés, egyszer kiugrott a vállam is. Lóval is volt agyrázkódásom, meg egyszer rálépett a lábamra, miután leestem róla.

Ekkor sem gondolkoztál el a befejezésen?
Nem, semmiképpen, sőt. Minél tovább szeretném ezeket egyszerre csinálni, legalább a gimnázium végéig. Aztán meglátjuk.