Öt év alatt 7500 milliárd forintnyi beruházás érkezhet Budapestre

Egyelőre a főváros és a taxisok egyeztetése zajlik a javaslatról

A budapesti építőiparban ma látható lendület fenntartása miatt szervezte meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az első Budapesti Építőipari Konferenciát. A tervek szerint évente megrendezik majd a szakmai találkozót.

Az első Budapesti Építőipari Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés összetett feladat, a fővárosi önkormányzat felelőssége a folyamatok összehangolása és fenntarthatóságuk biztosítása, de az önkormányzatok mellett számos szereplő résztvételére is szükség van,

hiszen a Budapest 2030-as hosszútávú városfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok részben túlmutatnak a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén.

Nagy Elek, a BKIK elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti vállalkozásokat képviselő BKIK közös érdekeiket felismerve döntöttek úgy még 2011-ben, hogy együttműködnek céljaik megvalósításában. Az együttműködés intenzitása az elmúlt években lazult, most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy újra szorosabbra, és hatékonyabbra fűzzük kapcsolatunkat és partnerségünket a fővárossal.

Budapest Forrás: Pixabay

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a főváros két szempontból is jó úton jár: végre van egyértelmű fejlesztési terve, és ennek megvalósításához minden eszköz adott is. A Fővárosi Önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a kerületekkel, a kormánnyal és a vállalkozókkal is, mert ha ezek a partnerségek jól működnek, akkor a város is jól működik.

Budapest stratégiai célja kettős: minél élhetőbb várost szeretnének, amely egyúttal a 15 milliós magyar nemzet fővárosaként is megállja a helyét. Ennek érdekében állították össze a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiát.

A konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről,

valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek – kerületekkel közös – felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról. Arra is kitért, hogy az időszak végére Budapestet szeretnék Európa három sportfővárosa között tudni.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Budapest méretében és gazdasági teljesítményében méltó párja számos európai metropolisznak, hatékonysági problémák pedig minden országban vannak. Kiemelte, hogy 2018-ban Ciprus után a magyar építőipar érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban. Idén várhatóan a GDP 5, a foglalkoztatás 8 százalékát adja majd az építőipar, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 102.004, szektorban tevékenykedő vállalkozás zöme 10 fő alatti cég, vagy akár önfoglalkoztató, ami nagy kihívást jelent.

Az ÉVOSZ elnöke elmondta, hogy Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos.

Az egy fővárosi lakosra eső beruházási érték az országos átlag kétszerese, és a Fővárosi Önkormányzat és társaságai a harmadik legfontosabb megrendelői kört jelentik. Épp ezért viszont a munkaerőhiány is a fővárosi építkezéseket sújtja leginkább. Helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő, 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez.