Az afrikai bevándorló ügyét Bernben tárgyalta a bíróság, és végül is arra jutottak, hogy a kameruni egy évtized alatt sem volt képes megfelelően beilleszkedni a svájci társadalomba, így el kell hagynia az országot.
A migránst korábban 34 hónapos, tehát közel 3 éves börtönbüntetésre ítélték 2015-ben rablásért, illetve azt is írják róla, hogy nagyon erősen el van adósodva. A Le Nouvelliste beszámolója szerint
ott tartózkodása alatt körülbelül 200 ezer svájci frankba, átváltva mai árfolyamon 59,6 millió forintba került az alpesi ország adófizetőinek.
A bíróságon az is kiderült, hogy noha egyszer volt egy barátnője, sohasem házasodott meg és gyereke sincsen. Ezzel szemben Kamerunban ott van a családja, illetve a helyi nyelvet is tökéletesen beszéli még. Azt is kiemelték, hogy az afrikai országnak azon részéről származik, ami nem számít veszélyesnek.
Svájc egyébként elkezdett keményebben fellépni a külföldi bűnözőkkel szemben. A 2017-es adatok szerint például 1039-et deportáltak, akik közül az afrikaiak a második legnagyobb csoportot tették ki a Balkánról érkezők után. Ugyanakkor a statisztikához hozzátartozik, hogy
abban az évben összesen 9529 bűncselekményt követtek el külföldiek, ezek között viszont már a legtöbbet az észak-afrikaiak, 1340-et.
Idén pedig bejelentették, hogy ráfekszenek a terrorizmussal vádolt személyek minél hatékonyabb és gyorsabb deportálására, viszont nem fogják figyelembe venni, hogy a szélsőségesekre milyen büntetés várhat a származási országukban.
Természetesen a baloldalliberálisok akadtak ki ezen egyedül, a terroristák védelmében azzal vádolták a döntéshozókat, hogy mindenféle egyezményeket, például a genfi konvenciót is megsértik.
Köztük volt például az igazságügyi miniszter Karin Keller-Sutter is, akit a Svájci Államtanács azzal szerelt le, hogy az ország nemzetbiztonsága fontosabb a tárcavezető vádaskodásainál.