Mire a Google megkezdte a szolgáltatás működését 1999-ben, a Yahoo Mailnek már 12 millió, míg a Microsoft Hotmailnek 30 millió aktív felhasználója volt.
Paul Buchheit, aki a Google alkalmazottja volt folyamatosan harcolt az online e-mail szolgáltatás bevezetéséért, de a cég vezetői nem értették, hogy egy keresőcégnek milyen előnye származhatna egy új levelezőrendszerből. Buchheit végül az ún. 20 százalékos belső projekt révén hozta létre a szolgáltatást. Ez egy olyan különleges lehetőség a cégnél, amikor a Google alkalmazottak egy számukra preferált projekten dolgozhatnak munkaidejük 20 százalékában.
Amikor a Gmail valóban elindult, az emberek azt hitték, hogy egy vicc,
mivel április elsején jelentették be, de amikor kiderült, hogy nagyon is valóságos, a Microsoft Hotmail és a Yahoo Mail mellett sokan kezdték el használni az ingyenes levelező szolgáltatást.
A Gmail megjelenése után a bevételszerzésre helyeződött a hangsúly, sokan úgy vélték, felhasználói díjak helyett inkább reklámokat kellene közzétenni a felületen – végül emellett döntöttek, mikor 2007-ben debütált a levelezőrendszer.
A Google ezáltal irányított hirdetéseket tudott küldeni a felhasználóknak az üzeneteik alapján.
A vállalatra 2018-ban szigorú vizsgálat várt, mivel kiderült, hogy a cég engedélyezi az alkalmazásfejlesztőknek a Gmail fiókok ellenőrzését hirdetési célzattal.
Ezt 2019-ben amerikai kongresszusi vizsgálat követte, a cég pedig elismerte, hogy listát vezet azokról a termékekről, amelyeket a Gmail segítségével vásároltak meg a felhasználók.
A Gmail egyébként 2012-ig pénzügyileg nem teljesített jól a versenytársakkal szemben, viszont utána, az új innovációknak köszönhetően, egyre szélesebb körben terjedt el, és mára elérte a másfél milliárdnyi aktív felhasználót.