Pécs baloldali vezetése el akarja távolítani Weöres Sándor szobrát

Böszörményi István szobrászművész tiltakozásul lisztet szór Weöres Sándor szobrára a mű avatásán avatásán Pécsett, a Király utcában. A szobor Kligl Sándor szobrászművész alkotása

Pécs baloldali városvezetése el akarja távolítani Weöres Sándor szobrát jelenlegi helyéről, ez derül ki abból a levélből, melyet Kligl Sándor szobrászművész kapott Bognár Szilviától, Pécs alpolgármesterétől. A levélben az áll, hogy a Király utcában található szobrot áthelyeznék egy vendéglátó egység elé a Szent Flórián térre. A szobor alkotója azonban nem járul ehhez hozzá, szerinte Weöres Sándor ennél többet érdemel, szobra áthelyezése egy kevésbé frekventált helyre a költővel szemben tiszteletlenség - írja a Pécsi Újság.hu.

Elképzelhető, hogy eltávolítanak egy szobrot Európa egykor volt kulturális fővárosából jelenlegi helyéről azzal az indokkal, hogy egy - egyébként a turisták szeme elől eldugott helyen - kocsma előtt jobb helye lenne? A jelek szerint igen, méghozzá Weöres Sándor Király utcában található szobrának szánják ezt a sorsot Pécs balliberális vezetői - írja a lap.

Néhány héttel ezelőtt levelet kapott Bognár Szilviától, Pécs alpolgármesterétől Kligl Sándor szobrászművész, amelyben az áthelyezés szándékáról értesítették.

Nagyon megdöbbentem

- nyilatkozta a lapnak a szobrászművész, aki szerint a baloldal komolyan veszi a "múltat végképp eltörölni" eszmét.

A szobor eltávolításával is szeretnének bosszút állni, belerúgni a korábbi pécsi vezetésbe. Maga az indok is elképesztő. Azt írták ugyanis, hogy a Szent Flórián tér azért jobb helyszín a jelenleginél, mert az ottani vendéglátó egységbe gyakrabban járt a költő, mint abba a kávézóba, amely előtt jelenleg áll a szobra. Azt gondolom, Weöres Sándor ennél többet érdemel, szobra áthelyezése egy kevésbé frekventált helyre a költővel szemben tiszteletlenség.

A szobrászművész hozzátette, Bognár Szilvia levelére válaszolt, közölte, hogy nem járul hozzá alkotása áthelyezéséhez.

Persze ettől még, ha nagyon akarják, megtehetik

- mondta a művész, akinek egyébként nemcsak idehaza, hanem a világ számos pontján, Tokiótól Tiranáig megtalálhatók a szobrai.

"Csak remélni tudom, hogy a pécsi balliberálisok nem állnak be abba sorba, amit az internacionalisták művelnek ezekben a hetekben, napokban az Egyesült Államokban és Európában, amely odáig vezetett, hogy emlékműveket, szobrokat döntöttek le" - mondta a lapnak Őri László, a megyei közgyűlés elnöke, aki 2014-ben, a szobor felállításakor Pécs kultúráért is felelős alpolgármestere volt.

A Pécsi Újság.hu felidézi, hogy a szobor körül nem ez az első botrány:

az ünnepélyes avatást egy tüntető, Böszörményi István szobrász zavarta meg bekiabálásokkal, majd fehér port öntött a szoborra.

Böszörményi István lisztet szór Weöres Sándor szobrára a mű avatásán Pécsett, a Király utcában. Forrás: MTI/Sóki Tamás

Pécs akkori polgármestere, Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) ezt követően azt mondta: minden véleményt tiszteletben tart, de a köztéri alkotások rongálását, meggyalázását elítéli. Hozzátette, hogy Pécsen a most átadott Weöres-szobor az egyetlen, amely a megmintázott alakot hagyományos szituációban ábrázolja, így kuriózumnak számít.

Az alkotás leleplezése előtt tartott beszédében a városvezető felidézte: 2013-ban határozta el az önkormányzat a mű megrendelését, hogy így tisztelegjen a baranyai megyeszékhelyen is alkotó, akkor száz esztendeje született költő emléke előtt.

Páva arra emlékeztetett, hogy Weöres Sándor 1933-ban került a pécsi egyetemre, és ezt követően 1943-ig élt a városban, ahol az irodalmi élet meghatározó alakja volt.

Megalapította az Öttorony című folyóiratot, részt vett a Janus Pannonius Társaság munkájában, eközben már publikált a Nyugat című folyóiratban is. Tanulmányai végeztével megbízást kapott a Pécsi Városi Könyvtár megszervezésére, vezetésére.

Weöres Sándor soha nem volt a kommunista rezsim kedvence.

1956 után az állambiztonság megfigyelte, mert

piszkos hazaárulóknak nevezte azokat az írókat, akik együttműködnek a forradalom eltipróival.

Véleményét, amennyire lehetett, nyíltan is vállalta, A kétfejű fenevad című drámáját több mint egy évtizeden keresztül nem engedték bemutatni, mert egyértelmű volt, hogy a XVII. századi török megszálláson keresztül a szovjet megszállásról beszélt.

A lap kereste az ügyben a pécsi önkormányzatot is, egyelőre nem kaptak választ.