Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Szöulban tett látogatása során a héten közölte, hogy több száz millió euró értékben érkezik beruházás Magyarországra a következő hónapokban Dél-Koreából. Rámutatott arra, hogy a tavalyi esztendő kivételes volt a Magyarországra érkező beruházások szempontjából, ugyanis évtizedek óta először nem Németországból érkezett a legtöbb beruházás, hanem Dél-Koreából.
A miniszter tudatta, hogy a beruházások Magyarország területén kiegyensúlyozottan fognak eloszlani, és több országrész is profitálni fog belőlük. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország és Dél-Korea között a politikai kapcsolatok is kifejezetten jók, és semmiféle akadályt nem jelentenek a kétoldalú gazdasági és beruházási kapcsolatok további fejlődése szempontjából. Szijjártó Péter a héten szintén bejelentette, hogy a Samyang Biopharm 8,6 milliárd forintos beruházással orvosi eszközöket gyártó üzemet hoz létre Gödöllőn, amely első körben 55 munkahelyet teremt, ehhez a kormány 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít.
Májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül számolva szintén 9,4 százalékkal, 265 200 forintra nőtt, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forintot ért el.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a héten ismertette, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatások 200 ezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint 40 ezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül 20 ezer embernek nyújtottak támogatást.
Bodó Sándor úgy értékelte, a pandémiás időszakot viszonylag sikeresen leküzdötték, és most az a feladat, hogy további intézkedésekkel segítsék azokat, akik vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.
Meghaladhatja a várakozásokat, és az uniós átlagot a magyar gazdaság idei teljesítménye – mondta sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságszabályozásért és stratégiáért felelős államtitkára.
György László közölte, hogy a kormány folyamatosan értékeli a nemzetközi helyzetet, ezek alapján pedig kedvezőnek látja az ország, és a legfontosabb magyar exportpiacok kilátásait. A német üzleti hangulat meghaladta a válság előtti szintet, az euróövezetben a megrendelési állományok biztatóan alakulnak. A járvány kiújulása a kontinens nagy részén kevésbé fenyegető, mint másutt, a világ csaknem 200 állama közül a húsz legjobban védekező majdnem fele európai.
György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára nemrég közölte, hogy szeptemberben 35 milliárd forint értékben pályázati felhívást tesz közzé a szaktárca a hazai egészségipari gyártók fejlesztése érdekében. Hozzátette, hogy a támogatás része az összesen 85 milliárd forintos egészségipari fejlesztési koncepciónak.
Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos stratégiai fontosságúnak nevezte az egészségipar fejlesztését. Szavai szerint "a járványügyi helyzet is megmutatta, hogy az ellátásbiztonság milyen fontos, nemcsak veszélyhelyzetben, hanem a mindennapokban is az egyik legfontosabb közügy." Hozzátette: 2018 ősze óta zajlik a kormányzati munka a háttérben, az egészségipari átfogó stratégiának megalkotása az elmúlt hónapokban láthatóvá vált mindenki számára.
Nem a kiszolgáltatottsághoz vezető nemzetközi hitelek, hanem a magyar emberek munkája jelenti a magyar gazdaság sikerének zálogát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sütő- és édesipari termékeket, alapanyagokat gyártó Nébar Kft. több mint 665 millió forintos fejlesztéséhez nyújtott, 282 millió forint támogatásról szóló okirat átadásán Baján.
Szijjártó Péter kijelentette, a most megvalósított fejlesztések Magyarország számára biztosítják azt, hogy más országokkal, más gazdaságokkal szemben versenyelőnyre tegyen szert. Éppen ezért a most beruházásokat végrehajtó vállalatok számára az egész nemzet hálával tartozik.
Az idei jegyzésekkel együtt már több mint 4700 milliárd forintért vásárolt a lakosság a legújabb állami befektetésből, a Magyar Állampapír Pluszból, és kríziskor nagy előny, hogy az államot külföldiek helyett a magyar lakosság hitelezi, mégpedig forintban - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A tavaly májusban bevezetett, kizárólag a lakosságnak szóló befektetési lehetőség futamideje öt év, az első félév után évi 3,5 százalék kamatot írnak jóvá az ügyfeleknek, az első év végén további évi négy százalékot, majd - folyamatos emelkedés után - az ötödik év végén már évi hat százalék jár. Tállai András kiemelte, hogy a papír iránti érdeklődés a vírusválság idején is megmaradt, ami az erős bizalom jele.
A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítják - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével - a kkv-knak szóló mentorprogramot, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
Az államtitkár a tárca közleménye szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a közép-európai országokat, vagy éppen a térség cégeit. A kormány célja egyértelmű: azt akarjuk, hogy a magyar pályázók a közvetlenül az uniónál benyújtható pályázatok esetében is tisztességes és igazságos elbánásban részesüljenek - fejtette ki az államtitkár.
A magyar vállalatok életerejét mutatja, hogy felimerték, ha ebben a nehéz helyzetben a beruházások mellett döntenek, növelik a kapacitásaikat, technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, akkor meg tudják előzni a regionális, nemzetközi vetélytársaikat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, a vállalkozások beruházásaiknak köszönhetően egyúttal új piacokat is tudnak szerezni.
A miniszter kiemelte, ennek megvalósításához a kormány minden lehetséges támogatást megad a magyar vállalkozásoknak, amelyek közül már több száz jelezte, hogy élni akar a beruházási támogatások adta lehetőségekkel. Szijjártó Péter közölte, a közepes nagyságú beruházásoknál 806 vállalat kért összesen 169 milliárd forintnyi támogatást 377 milliárd forintnyi beruházás megvalósításához. Ezen belül már 491 vállalat számára 113 milliárd forintnyi támogatást utaltak ki, a további támogatási összegek kifizetése folyamatos. A nagy beruházásokat támogató pályázatok esetében már nyolc nagyvállalat jelzett 60 milliárd forintnyi beruházási szándékot.
A gazdaság újraindításában jelentős szerepe van a kis- és közepes vállalatok fejlődését, piaci pozíciójuk erősítését és az ott dolgozók munkahelyének biztonságát jelentő beruházásoknak - hangsúlyozta Varga Mihály a dabasi székhelyű Metál 99 Kft. eszközbeszerzését támogató szerződés ünnepélyes aláírásán. A pénzügyminiszter bejelentette: várhatóan újabb 78 cég nyer el több mint 2 milliárd forintot a Pest megyei vállalkozások eszközberuházásait támogató pályázati felhívás utólagos keretemelésének köszönhetően.
A járvány elleni védekezésben Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően eredményes volt, számolni kell azonban azzal, hogy a járvány az idei évben visszaesést okoz a magyar gazdaságban - fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: a kormány intézkedéseinek középpontjában a munkahelyek védelme, a családok megélhetésének, valamint a vállalkozások talpon maradásának támogatása áll.
A kormány döntése értelmében a Széchenyi Kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővül, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára lesz elérhető - ismertette Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Hozzátette, a Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak.
Az új konstrukció hitelkerete 100 milliárd forint lesz, a vállalkozások a kereskedelmi bankoknál tudják majd igényelni a szükséges összeget, amely nem haladhatja meg a 250 millió forintot. A Széchenyi Turisztikai Kártya finanszírozásáról a Magyar Nemzeti Bank gondoskodik a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá segítségével. Az új hitelkonstrukció részletei már hétfőn megjelennek a Magyar Közlönyben - közölte az MTÜ vezérigazgatója.
A legendás, évtizedek óta szolgálatban lévő 747-es ("Jumbo Jet") mellett a Boeing több típus gyártását is lassítani fogja. Ezek közé tartozik a több problémával is küszködő 737 Max. Minderre azután derült fény, hogy a vállalat 2,4 milliárdos veszteséget közölt legutóbbi negyedéves jelentésében. A 747-es típust 2022-ig gyártja a vállalat, új megrendelést már nem vesznek fel arra, de a támogást még biztosítják a szolgálatban álló gépekre.
Dave Calhoun, a Boeing vezetője elmondta, hogy a járvány továbbra is súlyos terhet ró a teljes szektorra, emiatt továbbra is nagyon rosszak a kilátások. A légitársaságok világszerte csökkentették a flottájuk létszámát, valamint lemondták vagy késleltették korábbi megrendeléseiket is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankrendszeri verseny erősítése érdekében a minősített fogyasztóbarát termékcsalád személyi kölcsönökre való kiterjesztéséről döntött. A „Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel" (MSZH) minősítés célja, hogy az ügyfelek széles köre által elérhető, könnyen érthető, áttekinthető feltételrendszerű, egyszerű és gyors ügyintézés mellett felvehető személyi hitelek kerüljenek forgalomba 2021 januárjától. Az MNB július utolsó napján tette közzé az erre vonatkozó felhívás részleteit, illetve a kapcsolódó pályázati kiírást.
Megindult a csődeljárás a Burgenlandban lévő osztrák bank, a Commerzialbank Mattersburg ellen - írta a Krone.at osztrák hírportál. A gyanú szerint a bank vezetői meghamisították a könyvelést.
A bank csődje miatt már 246 millió eurót (84 milliárd forint) fizetett ki körülbelül 6700 ügyfélnek az osztrák betétbiztosítás. A gyanú szerint a bank vezetői hiteleket hamisítottak meg, nem létező ügyfeleknek fizettek ki fiktív hiteleket.