A legmodernebb körülmények között lehet mostantól tanulmányozni Kertész Imre hagyatékát

Kertész Imre emléktábla avatás Ünnepi beszédet mond: Balogh Zoltán (emberi erőforrások minisztere)

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása. Az intézet készen áll arra, hogy a Nobel-díjas magyar író munkásságához méltó körülmények között mutassa be a Kertész-életmű minden elemét, köztük sok, a nagyközönség előtt ma még ismeretlen dokumentumot és művészi alkotást. Az intézet Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Az intézetben október 8-án tartják az első rendezvényt, a kutatók számára pedig október 23-a után nyílik meg.

A Benczúr utca 46. szám alatt található épületet 2017-ben vásárolta meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, miután a kormány önálló intézetet alapított a Nobel-díjas és Magyar Szent István Renddel kitüntetett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának gondozására. Az Intézet immár megfelelő szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít a hosszú távú és felelősségteljes munkához, önálló, raktározásra, rendezvényekre és elmélyült munkára egyaránt alkalmas, felújított épülettel és magas színvonalú szakmai háttérrel.

Fantasztikusan felújított épületbe került a Kertész Imre Intézet Forrás: Kovács András

Ekkor nyílik meg a nagyközönség előtt

Az intézet rendszeres, nyilvános kulturális és oktatási programokkal bővíti tevékenységét, hogy Budapest egyik kiemelkedő kultúrterévé és találkozóhelyévé válhasson a jövőben.

A Kertész Imre Intézet október 8-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, amikor Sziveri János egy most kiadott kötetét mutatják be. Október 23-a után pedig a kutatók is megkezdhetik a munkát az intézetben.

Célok

Az intézet fő célja Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának gondozása és írói emlékének, szellemi örökségének ápolása, valamint műveinek publikálása.

Az intézet feladata mindazon anyagok gyűjtése, amelyek kéz- vagy gépiratos változata nem maradt fenn a hagyatékban, például több száz interjú, cikkek és műfordításainak mindegyike.

Az intézet feladatai közé tartozik a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratok gyűjtése, illetve a közgyűjtemények dokumentumairól másolatok készíttetése, azok tudományos igényű feldolgozása, publikálásra való előkészítése.

Ösztöndíjak is lesznek

Az Intézet jelenleg Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli.

Az intézet célja a tulajdonába került szerzői hagyatékok és kiadatlan művek, a róluk szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése, és a szerzők emlékének méltó ápolása. Az intézet minél szélesebb közönségréteg számára kívánja hozzáférhetővé tenni Kertész Imre és a többi szerző hagyatékaiban fellelhető műveket, és

fordítói, kutatói ösztöndíjakkal támogatja az életművek népszerűsítését.

Az egyik nagyobb terem az intézetben egy Bogányi-zongorával Forrás: Kovács András

Két évig tartott a teljes körű felújítás

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Kertész Imre Intézet megalapításához 2017 szeptemberében kapott forrásból a Fővárosi Önkormányzattól megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti elhanyagolt állapotú épületet.

A közalapítvány 2018 januárjában írt ki közbeszerzést az épület felújítására, amely 2018 augusztusában kezdődött meg és 2020 májusában ért véget. A villa rekonstrukciójában elsődleges szempont az értékmegőrzésen kívül az volt, hogy a 19–20. század fordulójának szellemiségét megőrizve egy modern, a 21. század igényeit kielégítő továbbgondolása valósuljon meg.

A villaépület Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei alapján 1910-ben készült el, Eisele Vilmos kazángyáros és családja részére. Számos tulajdonosváltást követően az épületet 1948-ban államosították; az elmúlt időszakban idősek otthonaként működött.

Az épület felújításánál az eredeti állapot helyreállítására törekedtek. Annak a nagypolgári világnak az értékeit akarták átmenteni, amelynek mára alig maradt érintetlen lenyomata. Az átalakításnál figyelembe vették, hogy az Intézetben kutatóhelyeken, tárgyalókon, irodákon és a szükséges raktári funkciókon túl reprezentatív események lebonyolításához szükséges, flexibilis helyiségeket hozzanak létre. Bár az épület nem műemlék, a homlokzat egyes elemeit restaurátorok újították fel.

Az épületben a legmodernebb elektromos és gépészeti berendezések kaptak helyet.

A hűtés-fűtéssel, komfortszellőzéssel ellátott, valamint audiovizuális rendszerekkel felszerelt rendezvényterek sokféle kulturális program megtartására alkalmasak. Az eredeti padlásteret és tetőszerkezetet elbontották. Az új tetőtérben egy korszerű, 80-100 férőhelyes konferenciatermet, az alagsorban pedig műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget alakítottak ki.