Emelkedhet a partvidéki áradások veszélye egy új globális felmérés szerint

a heves esőzések miatt megáradtak a folyók

Egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási események, a viharok és heves esőzések az északi félteke partvidéki területein egy globális nemzetközi felmérés szerint.

A világ lakosságának több mint fele él tengerpart közelében. Ezeken a területeken már ma is súlyos károkat okoznak a szélsőséges időjárási események,

számuk azonban a jövőben tovább emelkedhet.

Eddig a rizikóbecslések esetén egymástól függetlenül vizsgálták az egyes időjárási jelenségeket, idővel azonban megfigyelték, hogy ezeket általában ugyanazok a körülmények váltják ki, ezért többnyire egy időben jelentkeznek.

Ez felerősíti a problémát - véli Douglas Maraun, a bécsi Wegener Intézet munkatársa.

Ha a viharok nagy vízmennyiséget hajtanak a partvidéki területekre, a heves esőzésekből származó víz pedig elsősorban a folyótorkolatokban halmozódik fel, akkor a vízszint még nagyobb mértékben emelkedik meg.

Our new paper was just published... https://t.co/1ViRw2gCN3

— Douglas Maraun (@dmaraun) November 12, 2020

Maraun tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, mely már Európa partvidéki területeinél megvizsgálta, hogyan változik 2099-ig a klímaváltozás hatására a heves esőzések és viharok által együttesen okozott áradások kockázata. Vizsgálatuk eredményeit 2019 őszén publikálták.
Ezek szerint

Észak-Európában intenzívebbé vált a csapadék, így jelentősen megnőhet az egy időben jelentkező heves esőzések és viharok veszélye.

A partvidéki területeken ez áradásokkal járhat együtt a folyótorkolatoknál.

Amennyiben a globális átlaghőmérséklet további 4 Celsius-fokkal emelkedik 2099-ig, az jelentősen megnöveli az árvizek kockázatát Nagy-Britannia nyugati partvidékén, Franciaország északi részén, az Északi-tenger keleti és déli partjainál, valamint a Fekete-tenger keleti részén.

A modellezések szerint a Bristol-csatorna, devoni és cornwalli brit partvidék, valamint Hollandia északi partvonala fókuszponttá, vagyis olyan területté válhat, ahol hat éven belül egynél többször fordulnak elő ilyen kettős időjárási szélsőségek.

Hasonlóan baljós eredmény született a világméretű felmérésből is, melynek eredményeit a Communications Earth & Environment című tudományos lapban mutatták be.
Ahogyan az Európára vonatkozó vizsgálatban, ezúttal is az 1970-2004 közötti időszak adatai alapján jövendölték meg a 2070-2099 közötti időszak egyes forgatókönyveit - mondta Maraun. Emellett a vihar- és csapadékszimulációkat áradások szimulációival együtt elemezték, a modellvizsgálatokat az Európai Bizottság isprai (Olaszország) kutatóközpontjának munkatársai végeztek.

A heves esőzések miatt megáradtak a folyók, és elárasztották a településeket Vietnámban. Forrás: AFP/Manan Vatsyayana

Megfigyeltek, hogy az áradások és heves esőzések együttállása elsősorban olyan zónákban valósul meg, ahol nyugati szelek fújnak, és olyan régiókban, ahol trópusi viharok - hurrikánok és tájfunok - alakulhatnak ki.

"Ha a károsanyag-kibocsátás mértéke továbbra is magas marad, megnövekszik annak a lehetősége, hogy egyidőben jelentkeznek a heves esőzések és az áradások: 2100-ig a jelenlegihez képest több mint 25 százalékkal.

A 40. szélességi körtől északra lévő területeken több mint 2,5-szer gyakrabban jelentkezhetnek ilyen kombinált események

- mondta a klimatológus.

Különösen érintettek az északi féltekén az Egyesült Államok, Kanada, Észak-Európa és Kelet-Ázsia partjai, például Kína, Korea és Japán. A déli féltekén pedig a déli partvonal mentén Dél-Amerika és Új-Zéland" - foglalta össze Maraun.

A szubtrópusokon ellenben ritkábbakká válhatnak ezek a kettős események.