Az írás első részében a D.A.S. JogSzerviz szakértői jelezték, hogy egy ingatlan kiadása nem teljesen kockázatmentes. Érdemes minden esetben körültekintően eljárni. Ugyanis komoly problémákat okozhat, ha olyan személy részére adjuk ki lakásunkat, aki aztán nem fizeti a bérleti díjat és a rezsi költségeket.
Mikor minősül önkényesen elfoglaltnak egy lakás?
A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, hogy a birtokos az elfoglalt lakás birtoklása, használata tekintetében rendelkezik-e valamilyen jogcímmel.
Abban az esetben, ha rendelkezik jogcímmel, illetőleg valamilyen jogviszony alapján használja az ingatlant, önkényességről nem beszélhetünk.
Amennyiben a jogviszony bármilyen okból már megszűnt – például a bérbeadó felmondta a szerződést a bérlő nemfizetése miatt – és ennek a bérlő tudatában van, úgy önkényes lakásfoglalónak minősül.
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni: a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját (telefonszám, email cím), az ingatlan pontos címét.
Meg kell jelölni továbbá az ingatlan tulajdonosának adatait, azt, hogy a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban, a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú.
Valamint meg kell jelölni a kért intézkedést, azaz a lakás kiürítése iránti intézkedés igényét, annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett bérlő ingóságainak az elhelyezéséről gondoskodik.
Ha a kérelem megfelel a végrehajtási törvényben felsorolt követelményeknek, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a lakás kiürítését elrendelő végzést.
A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését.
Továbbá: az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
Ezt követően a végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek.
Ezen kívül felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését.
A fentiek alapján jól látható, hogy milyen nehézségekkel és mennyi idővel járhat egy nem fizető bérlő kilakoltatása a lakásból.
Ezért minden esetben érdemes körültekintően és óvatosan eljárni lakásunk kiadásakor, valamint tanácsos közjegyző által ellenjegyzett okiratba foglalni a bérleti szerződést – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.