Ezek lehetnek a magyarországi növekedés külföldi példái

MATOLCSY György
Nyíregyháza, 2019. szeptember 5. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Magyarország hat olyan növekedési forrással rendelkezik, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait - írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon Csizmadia Norberttel, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökével közösen jegyzett írásában.
Vágólapra másolva!

Magyarország Európa közepén fekszik, mára az EU átlagos fejlettségi szintje 75 százalékának közelében áll, erős individuális értékrenddel rendelkezik, mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásai, egészségipari alapokat épített ki és jelentős víz, gyógyvíz és termálvízkinccsel rendelkezik - sorolták a növekedési forrásokat a szerzők.

A cikk szerint Dél-Korea sikere mögött az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg, mert mindenben a legjobbak akarnak lenni.

Az ország működése az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül.

A szerzők Izraelt említve egyebek mellett a technológiai start-up cégek bőségét és kreativitását emelték ki, de arra is kitértek, hogy a zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget, miközben ápolja a múlt értékeit.

Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végre hajtsuk Magyaroroszág történelmi ugrását - írták.

Ezek a következők:

  • világos jövőkép alkotása,
  • nyitottság a világ felé,
  • a földrajzi tér innovációja,
  • hatékony és tiszta kormányzás,
  • élményközpontú turizmus. és
  • a lehetetlen legyőzése.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy korábbi felvételen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett, sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját - írták a szerzők. Azt is hozzáfűzték, hogy

Szingapúr a világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.

A kínai Csengdu városával kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve, sikeres, vonzó, kreatív központot épített. A város a GDP több mint 10 százalékát kreatív iparági fejlesztésekre fordítja és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja.
A cikkben megemlítik, hogy

Sencsen, az egykori kis kínai halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, amely adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével vonzotta a globális technológiai cégeket és szakembereket.

Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává - írta a szerzőpáros. A kínai város egyik fő előnye, hogy fontos földrajzi csomópont, a Jangce folyó torkolatánál fekszik, és már a 19. század végétől a britek, majd a franciák és az amerikaiak is felfigyeltek rá.

A szerzőpáros sorait egy idézettel zárta Kopátsy Sándortól: "Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást".