Kásler Miklós: Semmelweis jelentőségét nem lehet eléggé méltatni

Semmelweis emléke rendkívül súlyos felelősséget ró az egész magyar orvostársadalomra. Jelentőségét nem lehet eléggé méltatni – mondta Kásler Miklós miniszter a magyar egészségügy napja alkalmából adott interjújában. A miniszter Semmelweis Ignác mellett beszélt még a hazai egészségügy helyzetéről és a koronavírus-járvány elleni védekezésről is.

A napokban úgy fogalmazott az orvosszakmai díjak átadásakor, hogy Semmelweis Ignác az orvostudományok Prométheusza, akinek a szellemisége napjainkban is áthatja a magyar egészségügyi dolgozók munkáját. Mire gondolt pontosan?

Semmelweis Ignác személyét az idők folyamán számos epitheton ornansszal, díszítő jelzővel illették. Emlegetik az anyák és az emberiség megmentőjeként, illetve a legerkölcsösebb orvosként is. Számomra azonban Semmelweis, aki munkájával az emberi életeket hozta vissza a Földre, inkább Prométheuszt idézi, aki a legenda szerint saját szenvedése árán a tüzet hozta el az embereknek. Az ő elhivatottsága és szellemisége pedig felismerhető napjainkban is a magyar egészségügy egészében. Ezt bizonyítja mindannyiunk számára a kollégáim járvány alatt tanúsított helytállása és emberfeletti teljesítménye.

Semmelweis Ignác hagyatéka valóban ennyire jelentősen él a hazai egészségügyben?

Semmelweis emléke rendkívül súlyos felelősséget ró az egész magyar orvostársadalomra. Jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, de kortársai ezt nem értették meg és nem fogadták el. Hogy miért nem fogadták el, annak rendkívül sok összetevője van. Halála után 15-30 évvel Pasteur, Koch majd Lister, aki azért még 1885-ben frakkban operált és nem mosott kezet, eredményei igazolták, felemelték, elismerték, és emléke előtt méltóképpen áldoztak. Nagyságát jelzi, hogy Európa nagyjai idezarándokoltak Semmelweis emléke előtt tisztelegni, hogy elhelyezzék az emlékezésnek, a tiszteletnek és a hálának a koszorúját, a babérból font koszorút.

Harmadik éve miniszter, harmadik éve az egészségügyi tárca vezetője. Hol tart most a magyar egészségügy?

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a magyar egészségügy a legnagyobb nyomás alatt is helytállt, köszönet minden egészségügyi dolgozónak, aki segítette a betegek ellátását és az oltást. Bár egy világjárvánnyal kellett szembenéznünk, a magyar egészségügy fejlesztése nem állt le! Sőt, ezt a rendkívüli helyzetet sikerült arra felhasználni, hogy a magyar egészségügyet alapjaiban gondoljuk át és fejlesszük. Átalakult a magyar egészségügyi ellátás struktúrája, a megyei kórházak felértékelődnek, a városi kórházak pedig az alapellátást fogják össze, ezért dolgozunk együtt a szakma képviselőivel, hiszen az egyéni döntések helyett a közmegegyezés a cél.

2018-ban elindult az elmúlt három évtized legátfogóbb népegészségügyi programja Magyarországon, amely meghatározza az új egészségkultúra irányait. A nemzeti egészségügyi programok azokat a népegészségügyi jelentőségű betegségeket foglalják rendszerbe, amelyek Magyarország lakosságának nagy részét érintik, amelyekben a legtöbben meghalnak vagy megnyomorodnak. Ezek a betegségterületek a keringési, a daganatos, a mozgásszervi betegségek, a mentális zavarok és a gyermekkori betegségek. A koronavírus-világjárvány egy új nemzeti egészségügyi program megalkotására, kidolgozásának szükségességére hívta fel a figyelmet.

Az átalakítás tekintetében mind az egészségügyi szakszervezetek, mind az ellenzék részéről folyamatosan napirenden van az egészségügyi dolgozók bére.

Nem véletlenül, hiszen a baloldal kormányzása után komoly adósságot kellett ledolgoznunk a bérrendezést illetően az egészségügyi dolgozók felé. Megalázóan alacsony bérekért dolgoztatták az egészségügyi dolgozókat, elvettek tőlük egyhavi bért, több ezer embert a pályáról is elűztek. Ma viszont visszatekintve nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy miniszterségem alatt – de mondhatnám az elmúlt tíz évet is –, nincs olyan terület, ahol ne nőttek volna jelentősen a bérek. Ez vonatkozik az orvosokra, szakdolgozókra, az alapellátásban dolgozókra, de a rezidensekre is.

Mekkora bérrendezésről beszélünk?

Korszakos jelentőségű változások történtek. 2023-ra egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 41 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.

De említhettem volna a szakdolgozókat is, hiszen az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2016-ban.

A bérfejlesztések mellett pedig az elmúlt tíz évben folyamatos az infrastruktúrafejlesztés is. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottunk fel, mindemellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettünk. Az egészségügyi pályára készülő fiatalokat középiskolai szinten és a felsőoktatásban jelentős ösztöndíjakkal segítjük.

A 2022-es költségvetésben több mint 2800 milliárd forint fog rendelkezésre állni egészségügyi célokra. Ez közel 1700 milliárd forinttal magasabb, mint a szocialista kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.

Túl vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámán. A kormány a sikeres védekezésről és nyitásról beszél, ezzel szemben az ellenzék pont az ellenkezőjéről, teljes bukásként értékeli az elmúlt másfél esztendőt. Mi az igazság?

Európában mindenkit megelőzve tettünk előkészületeket arra vonatkozóan, hogy lehetne a járványt megelőzni, késleltetni, felmérni, milyen lehetőségeink vannak. A WHO a tavalyi év márciusában jelentette be a világjárványt. Az EMMI háttérintézményei, akik egy esetleges járványban érintettek lehettek, már január 24-én összeültek.

A magyar orvosok, intenzív terapeuták és járványügyi szakértők, de az egész magyar egészségügy nagyon észnél volt, racionálisan cselekedett, és ezeket a törekvéseket azok az adatok is megerősítették.

Magyarországon senkit nem hagytunk ellátatlanul. Ha az adott kórház belső átcsoportosítással nem tudta megoldani az összes beteg ellátását, akkor gondoskodnia kellett arról, hogy más, azonos profilú intézményben helyezzék el azokat a betegeket, akiknek nem lehetett megoldani az otthoni ápolását.

Fontos visszajelzés volt számunkra, hogy a WHO regionális igazgatója néhány hónappal ezelőtt személyesen is gratulált hazánk helytállásához a világjárványban, kiemelve, hogy a kormány életmentő eszközként tekint az oltóanyagokra.

Felelősséggel mondhatom, a kormányzat a lehetőségeihez mérten mindent megtett, hogy a hazai egészségügy talpon maradjon a járványban, és bár voltak nehéz pillanatok, de helytálltunk.

Magyarország a jó védekezésnek és magas átoltottságnak köszönhetően legyőzte a harmadik hullámot is, és az elsők között van, amely megkezdhette az élet és a gazdaság újraindítását.

És az ellenzék?

Már sokszor mondtuk, a világjárvány nem politikai, hanem egészségügyi szakmai kérdés. A baloldal által szervezett kamuvideós akciók, az álhírek, a szándékos félrevezetések csak hátráltatták a védekezést. A vakcinakérdésnél megmutatkozott, hogy a baloldal nem arról beszél, mennyire és miért hatásos egy vakcina, hanem arról, hogy keleten vagy nyugaton készült-e, vagy milyen politikai rendszer áll a gyártó ország mögött. Folyamatosan az emberek elbizonytalanításán és a védekezésben részt vevők támadásán dolgoztak. Azért tették mindezt, mert bevallott stratégiájuk az, hogy a járvány elhúzódjon, több legyen a beteg, a halott, mert ők ebben hatalmi esélyt látnak. Ez számomra, mint orvos számára, megdöbbentő.

A járvány megmutatta, hogy a baloldalra egyáltalán nem lehet számítani az ország védelmében.

Mi e helyett az ország és a magyar emberek védelmére, a szakértelemre támaszkodtunk, és ha nem így tettünk volna, akkor a járvány nem vonult volna el, és nem nyithattunk volna az elsők között.