Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hétfőn 17 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Magyarországon. Ez a szám is jól mutatja, hogy a járvány jelenleg teljesen a nyugvópontján van itthon. A magyar adatokat annak fényében is érdemes nézni, hogy mi a helyzet most Európában. Az alábbi térképen az látható, hogy az elmúlt két hétben a korábbi két héthez képest hogyan alakult az újonnan megtalált esetek száma.
Jól látszik, hogy az alacsonyabb átoltottság miatt a járvány jelentősen felfutó fázisban van Spanyolországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Belgiumban, Dániában, Koszovóban és Finnországban.
Mindezek mellett csökkenés csak Magyarországon és a közép-európai térségben látható.
Egyértelmű, hogy az itthoni remek adatok annak köszönhetőek, hogy rendkívül sikeres a magyar járványügyi védekezés, egy kivételével valamennyi uniós tagállamot megelőzzük a védettségi rangsorban. Továbbra is csak Málta előzi meg hazánkat a lakosság átoltottságát tekintve, az összes többi uniós ország hazánk mögött kapott helyet a legfrissebb rangsorban.
E szerint Magyarországon 5 145 484 fő már teljes védettséggel rendelkezik, vagyis a 9,7 milliós lakosság 52,67 százaléka felvette a második koronavírus elleni vakcinát is. Ennél jobb arány csak Máltán figyelhető meg, ahol jelenleg a népesség 67,38 százaléka védett a vírus ellen.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokát Ciprus foglalja el, igaz, jócskán lemaradva Magyarország mögött, hiszen ott a lakosság több mint fele még mindig vár a második oltásra. Eddig a ciprusiak 45,09 százaléka tekintheti magát védettnek a fertőzéssel szemben.
A táblázatból kiderül az is: húsz olyan uniós tagállam van, ahol a védettség még mindig nem éri el a negyven százalékot.
Ha megnézzük Európa térképét abból a szempontból, hogy lakosságarányosan hányan kapták meg a második védőoltást, akkor Magyarország egyértelműen kiemelkedik a kontinensen.
A második oltásokat tekintve az unióban a második helyen állunk.
Sok helyen a 40 százalékot sem éri el a második oltást megkapottak aránya. Svájcban és Hollandiában is 40 százalék alatt állnak.
A magyar védekezés sikerét az is jól mutatja, hogy az uniós országok közül hazánkban indult el az elsők között a 12-18 évesek oltása. Európában egyelőre sok helyen még mindig a legidősebbek és a veszélyeztetett csoportba tartozók vakcinációja zajlik, miközben
Magyarországon már több mint 100 ezer fiatalt oltottak be.
A legutolsó, még június 16-án közölt adatok szerint már több mint 32 ezer gyermeket regisztráltak oltásra a 12-15 éves korosztályból. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) támogatta a 12 év feletti korosztály COVID-19 elleni védőoltását. A kamaszok szociális kapcsolataik révén nagy szerepet játszanak a vírus tünetmentes átadásában, amely a víruscirkuláció fenntartásával kedvez újabb mutációk kialakulásának.
Nyájimmunitást a fiatalok védőoltása nélkül nem érhetünk el, ráadásul a fertőzés kimenetele még gyermekeknél sem megjósolható, ezért hatékony és biztonságos védőoltás jelenlétében súlyos szakmai hiba a gyermekek természetes immunitására építeni.
Hazánkban a rendkívül sikeres járványügyi védekezés ellenére a kormány igyekszik elejét venni egy esetleges negyedik hullámnak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy újabb oltási akciót hirdetnek.
E szerint a háziorvosok személyesen is felkereshetik azokat a hatvan év felettieket, akik még nem oltatták be magukat a koronavírus ellen.
A miniszter rámutatott: Magyarország jelenleg az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa járványügyi szempontból.
Hozzátette, a negyedik hullám és a koronavírus delta variánsa azokra veszélyes, akik nem oltatták be magukat. – A virológusok szerint lesz negyedik hullám, de valamennyi Magyarországon alkalmazott oltóanyag védettséget nyújt, az oltatlanok a veszélyeztetettek. Bár a brit variáns és a delta variáns is gyorsabban terjed, de ez csak azokra vonatkozik, akik nem rendelkeznek oltással – magyarázta.
Jakab Ferenc professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a minap arról is beszámolt, hogy bár a delta variáns olykor az oltottakat is képes megfertőzni, esetükben jóval enyhébb tünetek jelentkeznek.
Az oltottak (ha meg is fertőződnek) gyakorlatilag kórházi ápolás nélkül vészelik át a betegséget.
Tehát az biztos, a betegség súlyos lefolyásától egyértelműen megvédenek minket a védőoltások.
Az európai járványhelyzet romlását jól mutatja, hogy a koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt július 15-től új határátlépési feltételek lépnek érvénybe Szlovéniában. Függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország, a beutazást védettségi igazoláshoz kötik. Az elmúlt héten nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak.
Több fertőzöttet regisztráltak azon érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásokról tértek haza.
Spanyolország szintén aggódik az emelkedő fertőzöttségi adatok miatt, ennek ellenére Reyes Maroto turizmusért felelős miniszter (szocialista politikus) azt állítja, hogy „Spanyolország biztonságos célpont a turisták számára".
Clément Beaune, Franciaország Európai-ügyi államtitkára azt javasolta a francia állampolgároknak, hogy
ha tehetik, kerüljék Spanyolországot és Portugáliát a koronavírus delta variánsának gyors terjedése miatt.
A német kormány pénteken szintén a járványügyileg kockázatos területek közé sorolta Spanyolországot, a német szabadidős turizmus első számú külföldi célpontját.
A nyugati fejlemények is alátámasztják azt, hogy miközben Magyarországon
a második oltást kapottak aránya a második legjobb az EU-ban, azt eredményezi, hogy nálunk gyakorlatilag nem terjed a járvány.
Mindezt tetőzi az, hogy a fiatalok között is nagyon alacsony a nyugati országokban az oltakozási arány, ezért is tud a vírus gyorsabban terjedni. Mindezek alapján pedig Európában talán az egyik legbiztonságosabb ország Magyarország.
