Újra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács

A Magyar Nemzeti Bank épülete (illusztráció).

Újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A testület a kamatfolyosón is 30 bázispontot emelt, így az 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti lett.

A Magyar Nemzeti Bank épülete (illusztráció) Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy hónappal korábban a kamatfolyosó 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre változott.

Az előző, júliusi ülésén ugyancsak 30 bázisponttal 1,20 százalékra, júniusban ugyanilyen mértékben 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács.

A testület júniusban jelentette be, hogy kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta - kétszer 15 bázispontos csökkenés után - állt 0,60 százalékon.

Marad a kamatemelési ciklus

A monetáris tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében értékeli átfogóan a kamatemelési ciklus eredményeit és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában. A döntést követő, a monetáris folyamatokat értékelő online háttérbeszélgetésen Virág Barnabás jegybanki alelnök megerősítette:

a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az alelnök szólt arról, hogy a jegybanknál október-november hónapra újra magasabb, akár 5 százalékot meghaladó, igaz, részben a bázishatásoknak köszönhető inflációval számol, ami viszont a jövő év elején látványosan mérséklődni fog.

Arra is kitért:

a második negyedévben a hazai GDP 17,9 százalékkal bővült éves alapon, míg az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, meghaladva a válság előtti szintjét.

A magyar gazdaság helyreállásának üteme érdemben kedvezőbb az Európai Unió átlagánál - fűzte hozzá.

A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll - mutatott rá.

Fokozatosan vezetik ki az állampapír-vásárlási programot

Az indoklásban azt is jelezték, hogy a testület döntött az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindításáról. Virág Barnabás hangsúlyozta: a döntés napjától, azaz augusztus 24-től kivezetik a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását, az állampapír-vásárlások keretösszegét pedig a heti 60 millárd forintról 50 milliárd forintra mérséklik. A jegybank a korábban jelzetteknek megfelelően a szükséges ideig, rugalmasan, tartós piaci jelenlét mellett tarja fent az állampapír-vásárlási programot.

Az alelnök azt is bejelentette, hogy

a monetáris tanács az ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.

A tájékoztató prezentációjában a jegybanki várakozások szerint - amennyiben a negyedik hullám nem érinti súlyosan a gazdaságot és nem eredményez visszaesést - idén a magyar gazdaság akár 6 százalék körüli mértékben is nőhet. Jövőre a jegybank elemzői 5,5 százalék körüli növekedést várnak.