Az MNB 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A jegybank a döntés indoklásában jelezte: a hatékony monetáris transzmisszió folyamatos biztosítása és az év végi pénzpiaci volatilitás tompítása érdekében az MNB a pénzügyi piacok stabilitását támogató döntésekről határozott. Ennek keretében ismertették, hogy az MNB a korábbi negyedévek végéhez hasonlóan 2021. decemberében is megtartja eurolikviditást nyújtó FX-swap tendereit, amelyeket mennyiségi korlát nélkül hirdet meg. A negyedév végi swaptenderek immár több mint egy éve sikeresen tompítják a negyedévek végén kialakuló swappiaci feszültséget, így az MNB az év végén is a bankok rendelkezésére bocsátja ezt az eszközét.

Hozzátették,

az MNB monetáris politikai eszköztára eseti jelleggel meghirdetett, legfeljebb 1 hónapos futamidejű diszkontkötvénnyel egészül ki.

A diszkontkötvényt az MNB mennyiségi korlát mellett bocsátja a bankok rendelkezésére. Az eszköz célja, hogy a bankrendszer mérlegalkalmazkodásának célzott támogatásán keresztül mérsékelje a negyedévek végén jelentkező swappiaci feszültségeket.

A hatékony monetáris transzmissziót és a pénzügyi piacok stabilitását támogatja az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) által megindított szabályozásváltozás is. A módosítás a rendszerkockázatok növekedése nélkül nagyobb teret ad a bankok devizaswap-piaci aktivitásának, hozzájárulva az MNB devizaswap-piachoz kapcsolódó monetáris politikai céljainak teljesüléséhez és a monetáris transzmisszió hatékonyságának növeléséhez - írták. A vonatkozó MNB rendelet módosítása az Európai Központi Bankkal jelenleg is zajló egyeztetést követően, várhatóan 2021. december elején léphet életbe.

Emellett döntés született a forintlikviditást nyújtó FX-swap tenderek meghirdetésének felfüggesztéséről és ezzel az eszköz teljes kivezetéséről.

Ennek értelmében a jegybanki forintlikviditást nyújtó FX-swap tendereket 2021. november 16-tól nem hirdetik meg.

Az ügyletek teljes kifutásával a bankrendszer forintlikviditása az elkövetkező 10 hónapban mintegy 800 milliárd forinttal csökken

- közölte az MNB.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Forrás: MTI/Bugány János

Új szakasz jön a monetáris politikában

Virág Barnabás, a döntés bejelentését követően tartott online háttérbeszélgetésen azt is közölte:

új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank; az új szakasz egyrészt gyorsabb alapkamat-emelést jelent, másrészt a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé

- mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón kedden.

Hozzátette: a tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése.

Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál.

A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz - mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak. Virág Barnabás aláhúzta:

a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. Hogy mikorra, arra a decemberi Inflációs jelentés ad választ.

A járvány negyedik hulláma inflációs hatásokat hoz. Becsléseik szerint az inflációban a külső tényezők 60 százalékot, a belső 40 százalékot jelentenek. Az általános áremelkedés folytatódik, novemberben 7 százalék felett lehet az infláció, ezt követően is csak lassan csökken, felfelé mutató kockázatok jellemzik a külső és a hazai inflációs tényezőket egyaránt.

Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagár-emelkedés is egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban - jelezte. A megemelkedő inflációs környezet és a gyors bérnövekedés mellett kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások horgonyzását és a másodkörös kockázatok elkerülését.

Kitért arra is, hogy az inflációs kockázatokat a jegybank két fronton kezeli. Egyrészt a hosszú és kiszámítható kamatemelési ciklussal az inflációs várakozások horgonyzottságát és a másodkörös hatások elkerülését biztosítják. Másrészt a pénz- és árupiaci kockázatokat gyors és rugalmas jegybanki reakcióval kezelik. Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak - mondta. Leszögezte:

a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia.

Az üzemanyagárak befagyasztása a monetáris politikára nincs hatással - közölte újságírói kérdésre az alelnök. A belső kereslet élénkülése jövőre hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági növekedésben, itt meghatározó lesz a lakossági fogyasztást élénkítő minimálbér-emelés is.

Ezt várták az elemzők is

A várakozásoknak megfelelt, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a korábban beharangozottnál erőteljesebb, 30 bázispontos emelést hajtott végre, a piaci szereplők egy része azonban ennél is jelentősebb emelést várt - így reagáltak elemzők a Magyar Nemzeti Bank testületének friss döntésére kedden.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta: az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.