Az online kérdőívet kitöltők között, az utóbbi évek tendenciáit követve, nemek tekintetében már nincs különbség: férfiak és nők közel azonos arányban válaszoltak igennel erre a kérdésre. A hölgyek között ezen felül magasabb az alkalmanként dohányzók aránya. A legtöbben, 37% a 18-34 év közötti korosztályban jelölték, hogy dohányoznak jelenleg is.
Az egyéb statisztikákban is az látszik, hogy a nők mára utolérték a férfiakat dohányzás tekintetében. Míg korábban jelentősen magasabb volt a férfiak aránya, napjainkra ez a különbség már eltűnt. Ebből adódóan a légúti betegségek és a dohányzással összefüggő egyéb kórképek kockázata megemelkedett a nők körében is, tehát számukra is különösen fontos a krónikus légúti betegségekre figyelmeztető jelek ismerete, és a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit.
A válaszadók döntő többsége tudja, hogy a már meglévő krónikus légúti betegség - mint jelen esetben az asztma - melletti dohányzás súlyosbítja a betegség tüneteit. Itt inkább korosztály tekintetében volt különbség a válaszok között, a dohányzás kockázatát az idősebbek jellemzően jobban felismerik, mint a fiatalok. Az igen válaszok aránya 76%, a 18-34 évesek körében, a legmagasabb, 94% a 65 év feletti korosztályban.
Dr. Hidvégi Edit kiemelte, hogy a válaszadók többsége helyesen mérte fel a kockázatot, meglévő krónikus légúti betegség esetén a dohányzás rontja a gyógyulási esélyeket.
Több kutatás is igazolta, hogy asztma esetén például kevesebb gyógyszerrel is tünetmentességet lehet elérni, ha a beteg leteszi a cigarettát a diagnózist követően.
Az életkorból adódó különbségek nyilván összefüggenek az első kérdésre adott válaszok alapján, hiszen épp a 18-34 éves korosztály tagjainál a legmagasabb a dohányosok aránya. Ha pedig valaki dohányzik, akkor hajlamos az ezzel járó kockázatokat kisebbnek ítélni, mint azok, akik nem dohányoznak.
Az utolsó dohányzással kapcsolatos kérdésre a 18-34 évesek válaszoltak a legtöbben igennel. 45%-uk rendszeres passzív dohányos, vagyis úgy lélegez be dohányfüstöt, hogy ő maga akár nem is dohányzik. Ez a jelentős különbség a többi korosztályhoz képest – a 35-49 évesek között már csak 31%, az 50-54 évesek között csak 21% - nyilván életkori sajátosságokból is fakad, a fiatalabbak gyakrabban élnek társasági életet.
Dr. Hidvégi Edit a kérdés kapcsán kitért a fiatalabb korosztályban is különösen népszerű e-cigarettákra. Ezekre a termékekre sokan a hagyományos dohányzás „egészségesebb" alternatívájaként tekintenek, pedig az e-cigi sem veszélytelen.
A különböző gyümölcsös és egyéb vonzó illatban kínált, akár nikotinmentes termékekről is bebizonyosodott, hogy az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése - még nikotin nélkül is – rontja a tüdő működését és károsítja a védekezőképességét. A vizipipázás pedig még a passzív környezet számára is kifejezetten káros - ez a legrosszabb cigaretta-helyettesítő dohányzási forma – hangsúlyozza a Tüdőközpont orvosa.
A dohányzással és a légúti betegségekkel kapcsolatban dr. Hidvégi Edit kiemelte, hogy a betegeknél gyakran csak a tüdőrák kialakulása merül fel kockázati tényezőként. Pedig jóval gyakoribb például a COPD, ami napjainkban a harmadik leggyakoribb halálok. A Tüdőközpont tüdőgyógyásza elmondta, hogy dohányzás mellett az elhúzódó köhögést, nehézlégzést, terhelésre jelentkező fulladás érzést nem szabad elbagatellizálni. Ilyen panaszok esetén orvoshoz kell fordulni. Egy gyors, fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálattal képet kaphatunk a tüdő állapotáról, korai diagnózissal pedig jelentősen javítani lehet a betegek életkilátásait. A vizsgálat elvégzése minden 40-45 év feletti számára évente javasolt, különösen, ha dohányzik.
A Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) 2002 óta minden évben november harmadik szerdáján rendezi meg a COPD világnapját. Az idei év programjának fókuszában az „Egészséges tüdő – fontosabb, mint valaha" szlogen áll. Ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a COVID járvány idején kiemelten fontos a tüdő egészségnek védelme a dohányzástól, légszennyezettségtől, munkahelyi ártalmaktól és a rendszeres fizikai aktivitás megőrzése. A COPD-s betegek esetében pedig a tüdő egészségének megőrzéséhez lényeges a gyógyszerszedés követése, a légúti betegségek elleni védőoltások felvétele és a kontrollvizsgálatokon való részvétel.
(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)