Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés
- húzta alá a köztársasági elnök. Áder János szerint a mottó inkább így hangozhatna:
cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.
Az államfő hozzátette, hogy a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.
Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésével kapcsolatos kihívásokat, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, illetve a víz- és élelmiszerbiztonság kérdését.
Az államfő kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.
Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt
- mondta.
Magyarországon a jelenleg megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok - az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek - hasonló mutatókkal rendelkeznének
- tette fel a költői kérdést Áder János.
A bolygó - amely táplál, éltet, gyönyörködtet - évmilliók alatt vált az általunk ismertté - tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította.
Áder ismertette azt a tényt, hogy 100-200 év is kellhet ahhoz, hogy 1 centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, amit az emberiség a környezet szennyezésével pár év alatt képes terméketlen talajjá tenni. Ráadásul a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.
Az államfő kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén. Elmondása alapján 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is.
Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek
- mutatott rá.
Áder János hazánk a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte:
Magyarország az utolsó szénerőművét előreláthatólag 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal fogja csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását.
A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. A köztársasági elnök hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat.
Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon
- ismertette.
A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel 1 millió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban
- sorolta az utóbbi évek eredményeit a köztársasági elnök.
Végezetül Áder János Ken Liu, kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint:
nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.
Az államfő szerint, a mondás azonban a jelenre vetítve inkább így használható: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele.
