A 25 és 35 éves kora között elhunyt férfi lábcsontjai elvékonyodtak, ami kutatók szerint arra utal, hogy keresztre feszítése előtt sokáig „falhoz volt láncolva".
Úgy gondoljuk, hogy a keresztre feszített férfi egy helyi őslakos lehetett –
mondta David Ingham, a feltárást vezető Albion Archeology projektmenedzsere a LiveScience online tudományos portálnak.
A régészek egy temetőben találták meg a férfi „ütött-kopott" csontvázát, ahol összesen negyvennyolc ember sírjára bukkantak, akiknek maradványai a kutatók szerint arra utalnak, hogy azok kemény fizikai munkát végeztek.
A csapat a közelben talált egy olyan korabeli műhelyt is, ahol állatcsontokat hasítottak fel annak érdekében, hogy ki lehessen vonni belőle a csontvelőt, amelyből többek között szappant is készítettek.
Az ásatásokat Ingham csapata még azelőtt végezte, hogy a cambridgeshire-i területen lakóházak építésébe fogtak volna. A leletekről szóló publikációt most tették közzé a British Archaeology tudományos magazinban.
Lehetséges, hogy a keresztre feszített ember a temetőben eltemetettekkel együtt rabszolgasorba került
– mutatott rá Ingham, megjegyezve, hogy időszámításunk szerint 212-ben a római állampolgárságot kiterjesztették minden szabad emberre, aki a Római Birodalomban élt.
Hozzátette: a keresztre feszítést általában nem római állampolgárokon hajtották végre. Maga a keresztre feszítés során az elítélt karjait a keresztre kötötték, lábát pedig az alapokhoz szögezték; ez a pozíció megnehezíti a levegővételt, és az áldozat megfullad.
Ingham szerint ezt a gyakorlatot „az egyik legsúlyosabb bűncselekmények esetén" alkalmazták, mint például lázadás vagy hazaárulás.
Feltételezések szerint a keresztre feszítés gyakorlata az asszíroknál és babilóniainál kezdődött, de a perzsák is használták időszámításunk előtt a 6. században, amikor az áldozatokat fákhoz vagy oszlopokhoz kötözték. A kereszteket a római korig nem alkalmazták.
A most előkerült csontváz elemzését Corinne Duhig, a Cambridge-i Egyetem McDonald Régészeti Kutatóintézetének vezető munkatársa végezte.