Márki-Zay Péter programja, 2. rész: a minimálbér eltörlése

Hungarian prime ministerial candidate of the Everybody's Hungary Movement, the mayor of Hodmezovasarhely town Peter Marki-Zay, gives a press conference in Brussels on November 11, 2021. (Photo by JOHN THYS / AFP)

Összességében több millió ember anyagi helyzetét befolyásolná rossz irányba, ha valóra válna Márki-Zay Péter elgondolása. A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban – hangoztatva közgazdász végzettségét – arról beszélt, hogy nincs szükség a minimálbérre. Bár utóbb Márki-Zay magyarázkodásba, sőt önellentmondásba kezdett, a Mediaworks Hírcentrumának összefoglalójából kiderül: a minimálbér a gazdaság alapvető tényezője, és állami ellátások egész sora függ a mértékétől. A baloldali jelölt abszurd programjáról hétrészes sorozatot indított a Mediaworks Hírcentrum, ez a 2. fejezet. Az első fejezetről itt olvashat.

Zavaros magyarázkodásba kezdett Márki-Zay Péter a minimálbér ügyében is. A baloldal miniszterelnök-jelöltje egy korábbi videójában úgy fogalmazott: „Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se." Ezután, amikor a Mediaworks Hírcentrumának riportere december elején megkérdezte tőle, miért helyezkedett erre az álláspontra, Márki-Zay így felelt: „Nem mondtam azt, hogy nincsen szükség a minimálbérre. Mire gondol?" Majd fejtegetésbe bocsátkozott, hogy a túl magas minimálbér rettenetes veszélyekkel járna, olyannyira, hogy tömeges munkanélküliséget okozna Magyarországon.

Később belezavarodott, majd amikor néhány órával később ugyanaz az újságíró, a Mediaworks Hírcentrum riportere ismét a minimálbérről kérdezte, ingerülten azt mondta, miért, legyen talán 500 ezer forint? Vagyis ismét csak szidni kezdte a minimálbér intézményét.

Márki-Zay Péter Forrás: AFP/John Thys

A baloldali miniszterelnök-jelölt minimálbér-ellenes állításai komoly veszélyt hordoznak magukban. A minimálbér mértéke a hazai bérszínvonal szempontjából kulcskérdés. Több százezren keresnek manapság minimálbért, s mivel a munkáltatóknak meg kell tartaniuk a különböző munkavállalói csoportok közötti bérkülönbségeket, így a minimálbér emelésekor a többet keresőknél is – egy bizonyos pontig – növelni kell a havi járandóságot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy állami ellátások egész sora kapcsolódik a meghatározott legkisebb bér aktuális mértékéhez, s annak még a nyugdíjak kiszámításánál is szerepe lehet, akkor nem túlzás azt állítani, hogy egyenesen milliók ügye a minimálbér.

Márki-Zay minimálbér-ellenes kampánya nyilvánvalóan a baloldal vezetőjétől, Gyurcsány Ferenctől eredt, hiszen a baloldali pártok decemberben a Parlamentben nem szavazták meg a vállalkozások adójának csökkentését. A közterhet azért mérsékelte – évi több százmilliárdot hagyva a gazdaság szereplőinél – a törvényhozás, hogy a hazai cégek könnyebben kigazdálkodhassák a jövőre esedékes, jelentős, húszszázalékos minimálbér-emelést. Jó tudni, hogy 2022-ben havi bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér, és 260 ezer forint a garantált bérminimum. Érdemes megjegyezni: jövőre pedig több lesz a minimálbér, mint amennyi tizenkét évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején, 2010-ben az átlagkereset volt.