Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Sajnos Németországban nem vagyunk eléggé felkészülve egy országos áramkimaradás következményeire" – figyelmeztetett a Német Biztosítók Szövetségének (GDV) vezérigazgatója.
Jörg Asmussen a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány mellett az energiaválság is komoly fennakadásokat okozhat, akár még az ország működését is veszélybe sodorhatja.
A biztosítók számára pedig túl nagy lenne a kár ahhoz, hogy egyedül kezeljék a következményeket.
A GDV egy nemrég közzétett közleményében már felhívta a figyelmet az áramellátás összeomlása esetén jelentkező veszélyekre. A szakértők szerint akár egy hosszabb áramszünet is előfordulhat, ami egy természeti katasztrófánál is komolyabb következményekkel járna.
Rövid távon egy áramszünet a tömegközlekedést és a kiskereskedelmet is leállíthatja, hosszú távon azonban a közrend egészének összeomlásához vezethet. Az első emberek azért halnak meg, mert már nem tudják ellátni magukat, vagy hiányoznak a létfontosságú gyógyszerek, esetleg az orvosi berendezések már nem működnek. A szemétkupacok felhalmozódnak az utcákon, és vonzzák a patkányokat. A betegségek azért kezdenek terjedni, mert az emberek romlott ételt esznek és szennyezett vizet isznak. Már a fosztogatás és az erőszak sem kizárt"
– emlékeztet a Junge Freiheit a karlsruhei Technológiaértékelési Intézet figyelmeztetéseire.
Egyre több szó esik a német energiaellátás biztonságáról az utóbbi hónapokban, ami nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult földgázhiány és az atomenergia kiiktatása miatt vált kérdésessé. Korábban egy komplett, 59 oldalas dokumentumot készített
egy szakértőből álló csoport, amelyben azt részletezik, hogy szükség esetén milyen sorrendben kell leállítani a német ipari létesítményeket.
Február 18-án az energiaárak gyors csökkentésére szólította fel a német kormányt az IG Metall szakszervezet igazgatótanácsának elnöke, Jörg Hofmann, jelezve, hogy különben heves bérharcokra és az inflációt tovább erősítő ár-bér spirálra kell számítani az idén.
A lakossági tarifák évek óta hazánkban a legolcsóbbak - írja Dr. Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője közösségi oldalán.
Ezt a baloldal azzal kritizálja, hogy a jövedelmi különbségek eltüntetik a magyar árelőnyt, és ezért jövedelemarányosan a hazai rezsiterhek magasnak számítanak. Ez azonban nem igaz - folytatja az energetikai szakértő.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján Magyarország jövedelemarányosan is az egyik legolcsóbb uniós ország. Hazánkat mindössze Luxemburg és Írország előzi meg.
A legnehezebb helyzetben azok a román háztartások vannak, akikre vonatkozóan Márki-Zay Péter és a baloldal állandóan azt a hazug propagandát hangoztatva hazudják, hogy lekörözte az ország Magyarországot. Egy román kétkeresős család a jövedelmének ötszörösét fordítja rezsire egy magyarhoz képest a felmérések szerint. Az adatok alapján azonban jól látható, hogy sok országban a románhoz hasonló drasztikus helyzet alakult ki. Sokkoló a háztartások jelenlegi helyzete Bulgáriában, Csehországban, Lettországban és Németországban is.
Nem véletlen, hogy az elszabadult rezsiárak és az ész nélküli zöldpolitikák miatt egyre több uniós tagország gyakorlatilag teljes egészében másolja a sikeres rezsicsökkentést, miközben Gyurcsány Ferenc programját megvalósítva Márki-Zay Péter és a baloldal megszüntetné a kormányprogramot.
Ezzel a baloldal az Európai Unió engedékeny és átgondolatlan energetikai szabályozásaival összhangban teljesen kiszolgáltatná az ország energetikai biztonságát a tőkespekulánsoknak és a nemzetközi tőke akaratának.
Napjainkban a hatósági árak képezik a jogi védelmet, mely megakadályozza ezt.
Novemberben arról is írtunk, hogy Németországban egyre csak nő az energiaszegénység, miközben országunkban 2010 óta ez folyamatosan csökken, és biztonságban vannak a háztartások.
Az Eurostat adatai szerint Németországban 10 év alatt 5 százalékról 9 százalékra nőtt az energiaszegénységben élők aránya, addig Magyarországon 11 százalékról 4 százalékra csökkent ez az arány. Így tíz év alatt megfordult a két ország közötti arány, és Németországban megdöbbentő módon duplájára nőtt az energiaszegénység.
Csak februárban egy hónap alatt 133%-kal nőtt a gázár Németországban.
Az Európai Unióban 2010 és 2020 között az átlagos arány 10 százalékról 8 százalékra mérséklődött.
Az adatok tanulsága, hogy a drága lakossági energiaárakra építő szakpolitikának súlyos társadalmi következményei vannak még egy olyan országban is, ahol a keresetek és az életszínvonal magas
– mondta Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Korábban a Századvég kutatására hivatkozva beszámoltunk arról, hogy Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a jelenlegi energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a hazai háztartások földgáz- és villamosenergia-tarifáit:
azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban.
Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést, és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés magyar családok százezreit érintené drasztikusan, de kimondottan az alacsonyabb jövedelmű háztartások járnának pórul. Gyakorlatilag a baloldal visszatérne a 2010 előtti politikákhoz, amikor is eladták a stratégiai ágazatokat és a magyar háztartások a külföldi cégek kénye-kedvének voltak kiszolgáltatva.
Az emelkedő energiaárak következményeképpen a piaci árszabás bevezetése a hatályos tarifákat októberben az áram esetében 2,6-szorosára, a földgáz esetében 3,2-szeresére növelte volna, ami egy mindkét terméket fogyasztó átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene.
A két termékre költött összeg aránya a háztartások összesített havi kiadásából 9 százalékról 26 százalékra növekedett volna.
Az alábbi két ábra a háztartások éves jövedelme alapján tíz egyenlő létszámú kategóriára osztva mutatja be a piaci árak bevezetésével járó áremelkedés hatását a földgázszolgáltatásokkal kapcsolatos és villamosenergia-kiadásokra.
Az első csoport jelöli a legalacsonyabb, a tizedik pedig a legmagasabb jövedelmű decilist: az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem az első decilisbe tartozó háztartásokban 41 205 Ft, a tizedikben pedig 314 168 Ft volt.
Az ábra alapján látható, hogy téves az a kritika, ami szerint a rezsicsökkentés a legtehetősebbeket védi, míg a legszegényebbeken nem segít.
A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar rezsicsökkentési program, az atomenergia és az energiaágazatok fejlesztése és államosítása és a hatósági árak maximálása jelentős védőhálót jelent a magyar háztartások számára, amit Márki-Zay Péter a főnöke, Gyurcsány Ferenc programját megvalósítva egy tollvonással megszüntetne.
