A gyermekek után járó pótszabadság

Kell idő gyermek nélkül is

A Munka törvénykönyve szerint a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Ám más a helyzet azokban az esetekben, amikor a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével. Ilyenkor vajon milyen szabályok irányadóak a pótszabadságra? Erre a kérdésre adják meg a választ a D.A.S. jogSzerviz szakértői.

Először érdemes azt áttekinteni, hogy milyen módon és feltételek alapján jogosult valaki munkavállalóként a gyermek után járó pótszabadságra.

A Munka törvénykönyvének 118.§-a alapján, a munkavállalót a 16 évnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke a gyermekek számától függ.

Ezek szerint egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, míg kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót.

Abban az esetben, ha a gyermek fogyatékkal él, akkor a pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő.

Ez a pótszabadság természetesen az alapszabadságon felül jár a munkavállaló részére. Az alapszabadság mértéke húsz nap, egy naptári évben.

A gyermek után járó pótszabadság első ízben a gyermek születésének évében illeti meg a munkavállalót, míg utolsó alkalommal abban az évben vehető igénybe, amikor a gyermek a 16. életévét betölti.

Ezekről a tényekről a munkavállalónak külön kell a munkáltató számára – írásban – nyilatkozni.

Fontos ugyanakkor az is, hogy minden év elején a munkavállaló arról is köteles nyilatkozni a munkáltató irányába, hogy jár-e számára gyermek után járó pótszabadság. Itt lehet azt feltüntetni, hogy hány gyermeke van az érintett munkavállalónak, és hogy milyen idősek ezek a gyermekek.

Ennek a nyilatkozatnak a megtételét tehát semmiképpen sem javasolt elmulasztani.

A külön él szülőre vonatkozó munkajogi szabályok

Felmerül azonban a kérdés, hogy megilleti-e ez a pótszabadság azt a szülőt, aki esetleg nem él egy fedél alatt a gyermekével?

A fenti kérdésre a választ szintén a Munka törvénykönyve adja meg. A kérdésnek megválaszolásához az a döntő, hogy a munkajogi szabályok értelmezése szempontjából ki minősül gyermeknek?

A választ maga a Munka törvénykönyvének értelmező rendelkezése adja meg. Eszerint, a 294.§-ban foglalt rendelkezések alapján, a törvény gyermeknek tekinti a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásában nevelt vagy gondozott gyermeket.

Forrás: 123rf.com

Mindebből tehát az következik, hogy amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt.

Ugyanakkor, ha a gyermek a szüleivel egy háztartásban él, akkor mindkét szülő jogosult az érintett gyermek után a pótszabadságot igénybe venni.

A gyermek után járó pótszabadsághoz kapcsolódik, hogy a gyermek születésének alkalmából bizony az édesapákat plusz pótszabadság illeti meg.

Ezt a pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig veheti igénybe az édesapa.

Ennek mértéke egy gyermek esetén öt, illetve ikergyermekek születése esetén hét munkanap.

Fontos kitétel, hogy az előbbi időtartamon belül ezt a pótszabadságot az édesapa kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia munkáltatónak.

https://das.hu/