Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az április 3-i országgyűlési választás legnagyobb vesztese egyértelműen a Jobbik. Ezelőtt négy évvel a listán közel 1,1 millió szavazatot kapott a párt, egész pontosan 1 092 806-ot. Közel 99 százalékos feldolgozottság mellett most úgy néznek ki a számok, hogy a hat baloldali párt közösen szerzett 1 810 994 voksot.
A Jobbik baloldali fordulatának az lett az eredménye, hogy a különböző becslések alapján az egykor nemzeti radikális párt elvesztett hozzávetőlegesen 700-800 ezer szavazót.
Márki-Zay Péter, bukott miniszterelnök-jelölt és a baloldali elemzők is arról beszélnek, hogy
a Jobbik szavazói egyszerűen nem voltak hajlandók arra a listára szavazni, amelyen rajta volt Gyurcsány Ferenc neve. A Jobbikot pedig Jakab „adta el" Gyurcsánynak.
Márki-Zay hétfőn délután Gulyás Márton radikális baloldali aktivista műsorában kijelentette, hogy ők azzal számoltak, hogy a régi jobbikosok – tehát azok, akik 2018-ban még a Vona Gábor-féle pártot támogatták – kétharmados arányban leszavaznak a baloldalra, de valójában még egyharmaduk sem szavazott rájuk.
2018-ban a Jobbik 26 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe, ebből a ciklus végére (a többlépcsős pártszakadás következtében) csak 17 maradt. Ám még ennél is rosszabb arányban képviseltethetik magukat a következő ciklusban, ugyanis
nagy valószínűséggel mindössze 9 politikusuk ülhet majd be a Parlamentbe, vagyis jóformán harmadára csökkent négy év alatt a párt frakciója.
A nagy kiesők közé tartozik Stummer János, aki az előző ciklusban a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke volt, most pedig több mint 4500 szavazattal kapott ki a fideszes jelölttől, Herczeg Tamástól. A párt négy frakcióvezető-helyettesétől is búcsúzhat, Csányi Tamás, Nunkovics Tibor, Magyar Zoltán és a szélsőséges múltú Szilágyi György sem tudott nyerni választókörzetében. Távozik az Országgyűlésből Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik egyik alelnöke, kikapott Navracsics Tibor fideszes politikustól a botrányos előéletű Rig Lajos, alulmaradt Kálló Gergely (rá később visszatérünk) egy új fideszes jelölttel szemben, nem jutott be Gyüre Csaba, az Országgyűlés korábbi jegyzője, és Ander Balázs, a párt egy másik alelnöke sem, Steinmetz Ádám egykori olimpikon pedig csaknem 10 ezer szavazattal kapott kevesebbet fideszes ellenfelénél. A nem túlságosan ismert Dudás Róbert elnökségi tag is kiesett a Parlamentből.
Balczó Zoltán és Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselők pedig nem indultak az idei országgyűlési választáson, így tőlük is búcsúzhatunk (Balczó már korábban világossá tette, hogy nem támogatja a pártot szétverő Jakabot, Farkas pedig 2020 májusában kilépett a pártból, azóta független képviselő). Egyes, 2018-ban a Jobbik színeiben mandátumot nyert közismert politikusok pedig már rég kiléptek a pártból (Bencsik János, Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Volner János).
Az új, vélhetően 9 fős Jobbik-frakciónak a mostani tagok közül mindössze Jakab Péter pártelnök, Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke, a náci karlendítős botrányba keveredő Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke és Lukács László György képviselő lesznek a tagjai.
Márki-Zay Péter és a baloldali politikusok és elemzők
azzal indokolták az antiszemita Jobbikkal való összefogást, hogy a Jobbik számos kisebb településen rendelkezik helyi beágyazottsággal, így velük nyerhetők a vidéki körzetek.
A Jobbik vidéki beágyazottságáról szóló hamis narratívára erősített rá számtalan alkalommal Jakab Péter pártelnök.
Ahogy már fentebb leírtuk, a Jobbik a 2022-es országgyűlési választásokon egyetlenegy egyéni körzetet sem tudott hozni, a jelöltjeik a Fidesszel szemben mindenhol alulmaradtak.
2018-ban a Jobbik még egy darab egyéni választókerületet el tudott hozni, ez a Dunaújváros központú Fejér megyei 4-es számú körzet volt - pedig akkor nem volt összefogás.
A Jobbik-színekben induló Pintér Tamás 20 405 szavaztatot kapott, ami 43,53 százaléknak megfelelő. A 2014-ben még győztes fideszes jelölt, Galambos Dénes négy éve alulmaradt Pintérrel szemben, 18 541 voksot szerzett, ez 39,56 százalékot jelentett.
Pintér Tamás a 2019-es önkormányzati választáson immár a baloldali összefogás színeiben indult el, és Dunaújváros polgármesterévé választották. Pintér országgyűlési képviselőségéről lemondott, így időközi választást kellett tartani, amit 2020 februárjában párttársa, a jobbikos Kálló Gergely nyert meg, aki maga mögött tudhatta valamennyi baloldali párt támogatását.
Kálló Gergely 2022. április 3-án is újraindult, de kikapott a politikában újoncnak számító fideszes jelölttől, Mészáros Lajostól, aki a dunaújvárosi kórház főigazgatója.
Mészáros Lajos 98,78 százalékos feldolgozottság mellett 20 032 szavazatot kapott, ez 46,82 százalék. Az összes baloldali párt támogatását élvező Kálló Gergely országgyűlési képviselő pedig 18 483 voksot szerzett, ami 43,20 százalékot jelent.
Magyarán:
a Jobbik elvesztette az egyetlen országgyűlési képviselőjét, aki egyéniben nyerni tudott, ezzel együtt pedig Fejér megyei 4-es számú körzetét is, ahol korábban ténylegesen beágyazott volt.
Ahogy az az alábbi térképen is látható, a Jobbikot leszámítva valamennyi baloldali párt tudott egyéniben mandátumot szerezni; igaz, nem túl sokat, az 5 párt összesen 18 körzetben nyert.
A baloldali pártok egyéniben elnyert mandátumai a következőképpen oszlanak el:
Felvetődik a kérdés, hogy
a Jobbik összeomlásáért ki a hibás. A válasz meglehetősen egyszerű: elsősorban a Gyurcsánnyal lepaktáló pártelnök, Jakab Péter.
Főleg miatta veszíthetett sok százezer szavazót. „Magától értetődően" Jakab Péter nem hajlandó vállalni a felelősséget semmiért, a pártelnökségről sem fog lemondani. „Természetesen" a Jobbik elnöksége sem tervez lemondani, márpedig az elnökségben kizárólag Jakab emberei vannak.
Azt, hogy az egyértelmű kudarcért nem vállalják a felelősséget, még országos elnökségi ülés keretén belül is megerősítették, amiről Jakab büszkén számolt be a közösségi oldalán...
Hétfőn Márki-Zay Péter két interjút is adott. A bukott miniszterelnök-jelölt kommunikációjában visszatérő elem volt Jakab Péter hibáztatása, Gulyás Márton műsorában például kijelentette:
A JOBBIK A HIBÁS; AZ, HOGY A PÁRT ELVESZÍTETTE A SZAVAZÓIT, MÁR A BALOLDALI ELŐVÁLASZTÁSON LÁTSZOTT, Ő SZEMÉLY SZERINT AZT VÁRTA, HOGY „JAKAB PÉTERRE SOKKAL-SOKKAL TÖBB SZAVAZAT ÉRKEZIK".
Márki-Zay szerint Jakab közönségének nagy része DK-s szavazó, akik az előválasztáson nem a Jobbik-elnököt támogatták, hanem Gyurcsánynét.
A Jobbik sajnos jelentős részét a régi szavazóbázisának elveszítette
– zárta monológját a bukott miniszterelnök-jelölt.
Jakab az előválasztáson csak a negyedik lett, ami utolsó előttit jelent.
Megjegyzés: Sejthette a Jobbik elnöke, hogy időközben ennyire népszerűtlenné vált, vélhetően ezért nem indult egyéniben az előválasztáson, dacára annak, hogy a Miskolc központú Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es számú körzetében 2018-ban csak kevéssel maradt alul, a fideszes Csöbör Katalin mindössze 127 szavazattal verte meg Jakabot.
Márki-Zay néhány órával később ugyanezen mondanivalóját megismételte az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Hétfő este Jakab Péter is az Egyenes beszéd vendége volt. A Jobbik-elnök azt állította, hogy
AMIKOR Ő A KAMPÁNY ALATT JÁRTA AZ ORSZÁGOT, NEKI NEM A FIDESZ TETTEIT KELLETT MAGYARÁZNIA, HANEM MÁRKI-ZAY SZAVAIT, MONDATAIT.
Jakab véleménye szerint Márki-Zay ellenzéki előnyből fél év alatt brutális hátrányt csinált.
Épp eleget mostam a miniszterelnök-jelölt úr szennyesét, ebből nekem most már elég volt
– jelentette ki.
Az Origo a Jakab-Márki-Zay baloldali belháború kapcsán kedden megkereste a Jobbik sajtóosztályát, illetve a bukott miniszterelnök-jelöltet is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a véleményük a másik kijelentéseiről, azonban egyik fél sem reagált a megkeresésünkre.
Kedd este nyilatkozott az Egyenes beszédnek Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke. Tóth szerint
a DK és a Jobbik szoros együttműködése miatt veszthette el a Jobbik a szimpatizánsait.
