Múltfeldolgozó és társadalmi filmek a veszprémi filmünnepen

Mozgókép Fesztivál Veszprém

Két éve a Filmpiknik mintegy előfutára volt a Magyar Mozgóképfesztiválnak és annak a Káel Csaba vezetésével kitalált koncepciónak, hogy a magyar film éves ünnepét nyáron, a Balaton körül érdemes megrendezni. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként tartották meg a hétvégén a filmfesztivált, a múlt évhez képest több helyszínen és más időpontban: ezúttal a nyár legelejére került. A filmek jó részét láthatta már a közönség, de több premierfilmet is vetítettek, például szombat este a Bereményi kalapja című dokumentumfilmet, amelyet a Hangvilla nagytermében telt ház mellett mutattak be.

„Az egész múlt század benne van ebben a filmben" – hallom a hátam mögül a lelkes nézőt a Bereményi kalapja című dokumentumfilm ősbemutatója után.

Ha volt igazán nagy sikerű premierfilm, amelyet nagy várakozás előzött meg, akkor a Bereményi Gézáról szóló 82 perces film biztosan az.

Bereményi Géza a fesztiválon Fotó: Polyák Attila - Origo

Pedig azon gondolkodtam, milyen nehéz lehet egy olyan emberről portrét készíteni, akit már annyi interjúban, televíziós riportban, portréban próbáltak megrajzolni, vagy megfejtve lényegét annak a sokrétű és nagyon gazdag életműnek, amit íróként, dalszövegíróként, forgatókönyvíróként és rendezőként alkotott. A szombat esti premier után kimondható, hogy sikerült Bereményi esszenciáját megragadni, várakozáson felüli film született. Sőt,

a Bereményi életműn keresztül egy sajátos átfogó korrajz született az ötvenes évektől máig ívelően,

de nem túlzás a sorok közül hallatszó lelkesedés sem, mert nyomaiban, az egész elmúlt századunk benne ebben a munkában.

Bereményi kalapja filmbamutató Fotó: Polyák Attila - Origo

Különösen izgalmasak azok az „átmeneti időszakok", mint a rendszerváltás utáni néhány év, amelyeket szinte csak Bereményi Géza tudott megragadni forgatókönyvekben és dalokban és amelyek – szavai szerint - pillanatok alatt, nyomtalanul eltűntek. Vagy éppen az 1956 ihletésében született dalok és filmek amelynek képei gyermekként rabul ejtették, bevallása szerint a mániájává vált a forradalom, és sohasem tudott szabadulni tőle.

Bereményi Géza interjúkat a fesztiválon nem ad, a színpadon azonban elmondta, az volt a legnehezebb, hogy időnként színésznek is kellett lennie, pedig megszokta, hogy ő irányít itt azonban egyes megrendezett jelenetekben „szerepelnie" is kellett. Először látta a kész munkát és mint mondta, maga is meglepődött az eredményen és nagyon is elégedett vele. (A rendező Papp Gábor Zsigmond.)

Az '56-os forradalom Pigniczky Réka dokumentumfilmjének is alaptémája, a Memory Project azokat szólaltatta meg, akiknek szülei a forradalom után kezdek új életet Kanadában és az Egyesült Államokban.

Pigniczky Réka a Memory Project rendezője Fotó: Polyák Attila - Origo

Elbeszélői sajátos szemszögből beszélnek a kommunista diktatúráról, hiszen ők úgy élték meg, hogy örökre elszakadtak innen.

Noha több ilyen történetet hallottunk már filmen, mégis fontos egyéni élmények és látásmódok szólalnak meg a Pignicky Réka filmjén keresztül, aki maga is 56-ban menekült szülők gyermekeként Amerikában nőtt fel. Egyik megszólaló szülei hallották a műegyetemen beszédet mondó fiút, aki feltette a kérdést,

„hogy létezik az, hogy az orosz hadsereg még mindig itt állomásozik?

Válaszul egységesen indult el a tömeg skandálása, a forradalom emblematikussá vált jelmondata a „Ruszkik haza". A fenyegető orosz haderő egy másik elbeszélő szavain keresztül válik hátborzongatóan átélhetővé, aki úgy emlékszik:

a visszatérő orosz hadsereg annyi tankkal indult meg Budapest felé, mint annak idején Hitler indult Franciaország leverésére".

A Memory Project szól az újrakezdésről is, az új világba való beilleszkedésről: „Amerikába érve úgy éreztem magam, mintha a Mennyországban lennénk, senkit nem ismertem, teljesen egyedül voltam, de mégis mintha Mennyországba kerültem volna"- idézi fel az megérkezés pillanatait az egyik emigráns. Az 1956-ban gyerekként menekült Andy Vajna elmondja, hogy számára 1956 azt is jelenti, hogy sohasem válhatott volna azzá, akivé lett. A film beszél a sikerről, de a soha nem múló honvágyról, a hazatalálásról, a családok szétszakadásáról és az egyesítésről, a magyar diaszpórák összetartásáról is.

Az 1956-os forradlom az emigránsok szemével Forrás: Origo

A dokumentumfilmes szekció nagyon gazdag és erős a szemlén, A 90 perc szabadság szintén érdekes ábrázolása a kommunista diktatúrának. A rendszerellenes drukkerek és a titkosszolgálat viszonyát dolgozza fel Ördög Kovács Márton munkája.

Az unoka az Oscar-díjas Deák Kristóf egészestés játékfilmje nagy sikerrel már január óta látható a hazai mozikban. Fontos témát dolgoz fel: az idősek kiszolgáltatottságának kérdését járja körül. Jó látni, hogy több fiatal filmes fontosnak találja ezt a témát, például Dombrovszky Linda több filmjében foglalkozik ezzel a témával.

Több új játékfilmet is bemutattak. A játszma volt a fesztivál nyitófilmje, amit csütörtöki veszprémi bemutatása óta már sikerrel játszanak a mozikban.

Kulka János a legjobb színész, Hámori Gabriella a legjobb színésznő díját érdemelte ki Fotó: Polyák Attila - Origo

A hatvanas években játszódó kémtörténet nemcsak önmagában ünnepelt film, A vizsga (2011) méltó folytatása a szemlén, de a néhány éve stroke-ot kapott Kulka János visszatérése miatt is.

A közönségtalálkozók nagy érdeklődés mellett zajlanak, minden film után megtartják a film készítőivel és szinte minden nézőt érdekelnek. Kálomista Gábor producer Elk.rtuk című filmje ősszel volt nagy siker a mozikban. Helmeczy Dorottya társproducert és Bendi Balázs forgatókönyvírót a veszprémi vetítés utáni közönségtalálkozón Német Dániel, az Origó munkatársa kérdezte. Szavaik szerint

létre akartak hozni egy olyan filmet, amely a legkockázatosabb, egyrészt mert politikai krimiként műfajteremtő, másrészt mert élő magyar politikusról szól és mert soha senki nem fogja elhinni, hogy nem politikusok, hanem huszonéves filmírók találták ki a történetét.

Helmeczy Dorottya beszélt arról, hogy a színészeken mind a mai napig van egy bélyeg, alig hívják castingokra, akik szerepet vállaltak az Elk..rtuk-ban. A film azonban abszolút siker, megdöntötte a nézettségi rekordokat, mind a mozikban, mind a televízióban - a Google keresőben pedig a második legkeresettebb szó lett az Elk..rtuk.

Bándi Balázs foratókönyvíró és Helmeczy Dorottya producer/ Elk..rtuk Fotó: Polyák Attila - Origo

A terveikről szólva elmondták, a politikai tartalmú játékfilmmel új műfajt nyitottak, amelyet folytatni szeretnének és olyan témákat elővenni, amelyekről nem mernek beszélni a filmesek.

A szemle legnagyobb vetítőterme Veszprémben a Hangvillában van, a premierfilmeket itt láthatta esténként a közönség, kivétel nélkül nagy érdeklődés és telt ház mellett. Rohonyi Gábor romantikus vígjátéka éppúgy, mint az említett Bereményi-dokumentumfilm és A játszma nagy érdeklődés mellett zajlott.

A veszprémi helyszínek között új a Históriakert szabadtéri mozi, ami romantikus vetítőhely, de a fesztivál napjainak első estéjén még túl hűvös volt egy egész estés film élvezetéhez.

Veszprém minden részletében készülődik 2023-ra az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra:

ahogyan a polgármester Porga Gyula a megnyitón fogalmazott Veszprém most a daruk városa. Rengeteg épületet renoválnak, köztük megújul a veszprémi vár is, az óváros már tatarozva, rendezettek a közutak és új a buszok szállítják a tömegközlekedőket.

(A díjazottakról külön cikkben számoltunk be.)