Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a Mezőtúri Városházán, modernizálódik az egész város

A felújított Mezőtúri Városháza

Mezőtúr Város Önkormányzata „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése" címen TOP-1.2.1-15-JN1-2016-0003 azonosítószámon regisztrált projektje a napjainkban is hivatali funkciót betöltő Városháza felújítására és egyes emeleti termeiben és tornyában interaktív várostörténeti kiállítás megvalósítására, a településen a Móricz Zsigmond utca 7. szám alatti egykori kovácsműhely komplex rekonstrukciójára és többcélú hasznosítására, valamint a város élményszerű felfedezésére a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében turisztikai céllal beszerzendő elektromos kisbuszra 400.190.499 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert - írja a kiállítás megnyitója kapcsán a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. 

Szintén e projekt keretében valósul meg a városháza szomszédságában található kikötő fejlesztése is, amellyel az önkormányzat az aktív és a vízi turizmusban rejlő lehetőségeket aknázza ki.

A kikötő fejlesztése az első lépés a várost kettészelő és a településképet meghatározó Hortobágy–Berettyó-főcsatorna rekultivációjára,

amelynek a turisztikai hasznosítására kidolgozott tervekkel rendelkezik az önkormányzat.

Mezőtúr 1920-as években emelt neobarokk jellegű városháza az első Magyarországon, amelyben felújítása után egy interaktív várostörténeti kiállítás is helyet kapott.

Gyönyörű felvételek a Városháza kiállításáról - kattinson a képre a galéria megnyitásához:

A projekt szakmai tartalma

Városháza
A városháza épületében alapvetően nem a megszokott, szervesen összefüggő, egymásból nyíló kiállítóterek állnak rendelkezésre, így

a kiállítás több szinten, valamint a torony egyes szintjein került kialakításra,

amelynek köszönhetően az épület bejárására tágabban nyílik lehetőség. Szó esik Mezőtúr városának átfogó birtokviszonyairól, a századforduló koráról, a múlt évszázad elejének speciális közegéről, építészetéről és annak változásairól, sajtótörténetéről, valamint néhány évtizedének képi anyagáról, visszaemlékezéseiről nyújt részletes áttekintést.

A városháza első emeletén kezdődnek a kiállítások; az első teremben a város történelmi körülményeivel, eseményeivel és a település életét meghatározó fazekassággal ismerkednek meg a látogatók, a második teremben pedig Mezőtúr egyik legjellegzetesebb épülete, a városháza építéstörténete kerül fókuszba, dr. Spett Ernő polgármester hivatali idejének végéig, az II. világháború kezdetéig.

A terem közepén egy látványos központi installáció található, amely a terem mennyezetén és padlózatán is szerepet kap, és amely lebegő épületmakettekkel Mezőtúr főterének építészetét ismerteti.

A kiállítás következő egysége egy szinttel feljebb, a díszterem karzatán folytatódik, ahol a város elsősorban múlt század eleji életében erőteljes nyomot hagyó nyomdászat és a sajtó, valamint ezen keresztül egy alföldi kisváros közélete kerül előterébe. Ebből a térből lehetőségük nyílik bepillantani a díszterembe, ahol a város életét meghatározó döntések születnek mind a mai napig.

A második emeleti időszakos kiállítótér után a torony megmászása következik a látogatási útvonalban, ahol az egyes szinteken a város életének egy-egy színfoltjával és a környékbeli víz szerepével ismerkednek meg az ide érkezők. Közismert, hogy

Mezőtúr volt a messze földön híres túri vásárok helyszíne, tudniillik I. (Nagy) Lajos király vásártartási joggal ruházta fel e települést,

amely az egyetlen közlekedési átjárót jelentette a Sárrét mocsárvilágán keresztül a Buda és Erdély között zajló kereskedelemben. A vásárok nagyságáról, jelentőségéről legendákat meséltek, a szóbeszéd szerint akadt olyan év, amikor „egy hétnél is tovább tartott" az árucsere. Noha e lápos terület az ide települt lakosság számára kedvezőnek bizonyult a kereskedelem terén, ugyanakkor a piszkos, pangó víz mindig is nagy gondot okozott az ivóvízellátásban. A 19. századi vége fordulópontot jelentett az alföldi települések tiszta és egészséges vízszolgáltatásában. Zsigmondy Vilmos a mélyebb rétegeket is elérő fúróberendezése meghozta a változást. Az Alföld harmadik artézi kútját, az egykori Flóra-kutat 1890-ben fúrta a feltaláló unokaöccse, Zsigmondy Béla.

A városháza tornyából páratlan kilátás nyílik a településre, a városháza mögött lévő Hortobágy–Berettyó-főcsatornára, valamint az alföldi tájra.

Kovácsműhely

Mezőtúr egyik máig fennmaradt, jellegzetes, a település életformájában egykor kiemelt szerepet játszó kovácsműhelyében új interaktív kiállítás került berendezésre.

A patkolószínben megismerkedhetnek a látogatók magával a kovácsmesterséggel, főbb munkaterületeivel és legkülönfélébb portékáival,

miközben sor kerül egy alkalmassági megmérettetésre is.

A patkolószín után a látogatók megérkeznek a vas megmunkálására szolgáló térbe, amelyben egykor tűzmesterek végezték mindennapi, különleges erőt kívánó tevékenységüket. A műhely különlegessége, hogy legutolsó, még élő tulajdonosa egykor e falak között űzte a vasverés mesterségét. Neki köszönhetően máig megőrződtek a kiállítás keretében bemutatott munkaeszközök.

Visual guide

A projekt keretében készült visual guide rendszer három nyelven (magyar, angol és német) elérhető alkalmazás a két új kiállításon – városháza és kovácsműhely – és egy Mezőtúr látnivalóit bemutató sétán vezeti végig a látogatót.

A városi séta során a város szíve, a Kossuth tér és környéke is bebarangolhatóvá válik a hiteles történeti adatok mellett az érdekességek és a történetmesélés révén.

E komplex vonzerőfejlesztés hiánypótló kulturális turisztikai kínálatot valósított meg Mezőtúron, az élményturisztikai elemek bevezetésén túl integrálja a város meglévő és újonnan létrehozott attrakciót így egy versenyképes, egész napos tartózkodást lehetővé tevő kínálatba.