Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Április vége óta érdemben nem növekszik a költségvetés hiánya, és a későbbiekben is jöhetnek javító intézkedések – jelentette ki egy keddi háttérbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy korábban a tárcáknál zárolásokat hajtottak végre, miközben felfüggesztettek bizonyos fejlesztéseket, és extraprofitadókat vetett ki a kormány, miközben a jövedéki adó is emelkedett.
Ezek mellett takarékos állami gazdálkodást írtak elő. Az utóbbi kapcsán a miniszter közölte, hogy a folyó kiadások, mint például a nyugdíjak, az állami bérek, a szociális juttatások kifizetése, zavartalan, de más összegek kifizetéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A tárcavezető úgy fogalmazott: a szerződéseket be kell tartani, ez nem kérdés. A beszállítókkal a tárcák tárgyalnak, ha kell.
Varga Mihály közölte:
a kormány igyekszik tartani a 4,9 százalékos hiányt, de akad itt egy elszámolási kérdés. Hazánk 740 milliárd forint értékben extra gázkészletet halmoz fel, a vásárlás értéke 1,2 százalékkal növeli a hiányt. Az unió statisztikai hivatala úgy véli, a beszerzést be kell számolni a hiányba, emiatt az 6 százalék feletti lehet. Varga Mihály ugyanakkor azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamennyit majd értékesítenek ebből a tételből. „Akár ezzel együtt is 4,9 százalék lehet a hiány"
– jegyezte meg.
„Nincs B terv: meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk"
– vélekedett a miniszter, hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja. A fontos dátum ez ügyben november 19. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: egy friss döntés szerint 701 millió eurót kap Magyarország, ez a harmadik legjobb mutatónak számít lakosság- és GDP-arányosan. Az összeg a fosszilis energia kiváltására használható fel.
A miniszter – maradva az uniónál és az energiaügyeknél – arról beszélt: a nagy trendeket Magyarország nem tudja befolyásolni. „A béke és a szankciók megváltoztatása hozhat fordulatot a helyzetben" – mondta Varga Mihály. Majd azzal folytatta:
az energiaszankciók megváltoztatására, oldására van szükség. Az Európai Bizottság azonban láthatóan nem elégszik meg az eddigiekkel. Márciusban még arról volt szó, hogy nem lesz szankció az energiára. Aztán három hét múlva a szénre, újabb három hét múlva pedig az olajra vezetett be szankciót az EU. „A szankciós hevület erősen megérződik a tagállamok gazdaságán"
– jegyezte meg a miniszter.
A miniszter a lakosság helyzetéről is beszélt. Elsőként azt említette meg, hogy a lakosság takarékoskodásba kezdett. Ez egyfelelől abból látszik, hogy a magánszemélyek is veszik az államkötvényeket: az elmúlt héten 470 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság, ebből 317 milliárd az inflációkövető új papírból fogyott. – Nincs bizalmatlanság – húzta alá a miniszter, majd így folytatta: a lakosság ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az állam finanszírozása stabil maradjon.
Másrészt a kiskereskedelmi forgalmi adatokban már mutatkozik visszaesés. A lakosság takarékoskodni kezdett – nyomatékosította Varga Mihály. Hozzátette:
az infláció idén 14 százalék körül lehet, jövőre pedig 10 százalék feletti infláció valószínűsíthető.
„Nem kell túl pesszimisták lennünk" – folytatta a tárcavezető. Mint mondta, idén 4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre azonban ennél jóval kisebb lehet a bővülés. „Azokkal a szakértőkkel értek egyet, akik nagyjából 1 százalékos növekedésre számítanak. 2024-ben lehet a bővülés újra 3-4 százalék körüli" – fogalmazott a miniszter.
