Amerikai befolyás Magyarországon: a választási kampányban is megmutatkozott az amerikai beavatkozás

Budapest, 2021. október 23. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt

A rendszerváltást követően hazánkban kitapintható amerikai befolyás rétegeit számba vevő cikksorozatában a Magyar Nemzet eddig bemutatta, hogy már a kilencvenes évektől kezdve érkeztek a zöldhasúak a balliberális pártokhoz, elsőként a már nem is létező Szabad Demokraták Szövetségéhez. Példákon keresztül érzékeltették, hogy a pénzért cserébe üzleti előnyöket és olykor belpolitikai beleszólást is igényeltek a külföldi körök. Részletesen ismertették a Magyarországon megjelenő, Amerikából pénzelt nem kormányzati szervezetek kiépítését, az úgynevezett NGO-k civil álca alatt végzett politikai tevékenységét. Számba vették azokat a jelentősebb alkalmakat is, amikor az Egyesült Államok magyarországi követsége is beszállt a magyar belpolitikai küzdelmekbe. Mostani cikkükben kizárólag a 2022-es választási kampányban megmutatkozó, példátlan amerikai beavatkozást vizsgálják.

Pénz, paripa, fegyver – mindezt a tengeren túlról biztosították a magyarországi baloldalnak a 2022-es országgyűlési választások kampányában. Az eddig elérhető információk alapján

minden korábbinál súlyosabb külföldi beavatkozási kísérlet történhetett a magyar belpolitikába

- írja a Magyar Nemzet.

Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje a nyár végén szólta el magát arról, hogy az általa elnökölt Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közel kétmilliárd forintot kapott az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől, s a pénzből az egész szivárványkoalíció kampányát finanszírozták.

Ám jóval többről lehet szó, mint illegális kampányfinanszírozásról. Az Action for Democrarcy az amerikai Demokrata Párt köreibe mélyen beágyazott szervezet, amelyet eleve azzal a céllal hoztak létre, hogy Magyarországon, Brazíliában és Olaszországban „a demokrácia védelme” nevében előmozdítsák a kormányváltást. Több körülmény is arra utal, hogy még e három országon belül is legfőképpen hazánkat helyezte fókuszba a Soros György-féle-NGO-khoz hasonlóan működő szervezet.

Amerikai pénzek a Gyurcsány-koalíció kampányában

Az év elején alapított AD gyakorlatilag azzal kezdte a tevékenységét, hogy megkeresték Márki-Zay-t és felajánlották, finanszíroznák a kampányukat. A szervezet alapító elnöke a magyar és a nemzetközi baloldali körökben is otthonosan mozgó Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon egykori szocialista miniszterelnök főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára volt, jelenleg, az év végéig, pedig a Karácsony Gergely vezette Városházán tölt be főtanácsadói feladatkört. Miután Márki-Zay egy nyári podcast műsorban elmondta, az AD 1,8 milliárd forinttal támogatta a mozgalmát, a szervezet elismerte, hogy juttattak donációt az MMM-nek, de pontos összeget nem voltak hajlandók elárulni.

Márki-Zay egy nyári podcast műsorban elmondta, az AD 1,8 milliárd forinttal támogatta a mozgalmát Fotó: Polyák Attila - Origo

A baloldal volt kormányfőjelöltje által említett összeg rendkívül nagynak minősül hazai viszonylatban, amit azzal lehet leginkább érzékeltetni, hogy a szóban forgó 1,8 milliárd forint nagyjából másfélszer több, mint amit a Gyurcsány-koalíció hat pártja összesen a választási kampányukra fordított.

Ráadásul a jelek szerint nemcsak a 2022-es kampányban, de korábban, a 2019-es önkormányzati választások idején is támogathatták Amerikából a baloldalt, konkrétan Karácsony Gergelyt. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a főpolgármesterré választott Karácsony politikáját népszerűsítő 99 Mozgalom Egyesület is szerepelt egy ideig az AD honlapján a támogatott szervezetek között. Később ez a rész eltűnt a weboldalról, s Karácsonyék azt állítják, hogy a tavalyi ellenzéki előválasztáson – ahol Karácsony a miniszterelnök-jelölti pozícióért szállt ringbe – különböző rendezvényeken kihelyezett gyűjtődobozokkal tudtak összekalapozni 260 millió forintot.

Visszakanyarodva az AD-től az MMM-nek juttatott összegekhez: mind a baloldal, mind pedig a szervezet egymásnak ellentmondva nyilatkozott a támogatások céljáról. Bár Korányi márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AD-t, később ezt már azzal igyekezett elmosni, hogy csak „a magyar társadalom immunrendszerét”, a „civileket” szeretnék megerősíteni. Márki-Zay is hasonlóan zavaros magyarázatokkal állt elő, amikor a „magyar kultúra megváltoztatásért folytatott” kampányról beszélve akarta eloszlatni az illegális kampányfinanszírozás gyanúját. Holott azt elismerte, hogy az MMM számos elemét finanszírozta a baloldal közös kampányának, az óriásplakátoktól kezdve a Facebook-hirdetéseken át a kampányközpont bérléséig.

Az sem világos, hogy az AD milyen forrásokból gyűjtötte be az MMM-nek küldött pénzt.

Bár a szervezet azt állítja, hogy zömében magyar állampolgárok adományait fogadták, erről semmilyen elérhető információ nem áll rendelkezésre, s magáról a gyűjtésről sem találhatók hivatalos feljegyzések. Azt sem tudni, hogy az Action for Democracy mit kért cserébe a brutális mértékű anyagi támogatásért.

Nemzetbiztonsági kockázat

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a közelmúltban Horváth József biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. Szerinte senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. – Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott. A volt titkosszolgálati vezető hangsúlyozta, hogy

egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyar belpolitikai folyamatokat.

Szerinte mindenképpen át kellene világítani azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak.

Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó »jótékonyan adakozó« szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is

– hangsúlyozta a szakember.

Nyilván nem véletlen, hogy nemrégiben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága már elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot a guruló dollárok ügyében.

Nemzetközi zsoldosok

A külföldről érkező pénzügyi segítségen túl a magyarországi baloldalt beterítő globalista hálózat ténykedése is a parlamenti választás kimenetelébe való erőteljes beavatkozási kísérletként értékelhető. Ennek a hálózatnak az egyik hazai összekötője a már említett Korányi Dávid, az Action for Democracy alapítója és igazgatósági tagja, aki fővárosi főtanácsadóként a munkájának nagy részét New Yorkban végzi. Az AD erősen kötődik Soros Györgyhöz. Bár vezetőik aktivista civilekként határozzák meg magukat, ez közel sem fedi a valóságot. Már csak azért sem, mert a tanácsadó testület tagjainak jelentős része helyet foglal az amerikai spekuláns által létrehozott European Council on Foreign Relationsban (ECFR), ideértve Korányit is. Az ECFR magyar részlegében megtalálható Soros György fia, Alexander Soros, valamint Gyurcsány Ferenc felesége Dobrev Klára, a vezető pedig Bajnai Gordon.

Az AD erősen kötődik Soros Györgyhöz Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Az AD anácsadó testületének többi tagja is csupa professzionális politikus vagy éppen katona.

Köztük van Wesley K. Clark tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek volt főparancsnoka is. Rajta kívül tanácsadó Zeid Ra’ad al-Hussein is, az ENSZ volt emberjogi főbiztosa is, vagy épp Evelyn Farkas, Barack Obama Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős egykori védelmi miniszterhelyettese.

A tanácsadó testület elnöke, Kati Marton szintén Soroshoz és az amerikai Demokrata Párthoz köthető. Sőt, a tűzhöz közel álló 444 szerint itt dolgozik Jami Miscik, a CIA korábbi igazgatóhelyettese is, bár ezt utóbb Korányiék cáfolták. Ettől függetlenül is megállapítható, hogy a magyarországi baloldal választási kampányát csaknem kétmilliárd forinttal támogató Action for Democracy szervezetében demokrata párti kötődésű, magas rangú egykori amerikai kormányzati tisztviselők, illetve Soros György bizalmi emberei tevékenykednek.

Amerikai mintájú kampányszervezet

A tengerentúlról korántsem csak pénzzel igyekeztek elősegíteni Márki-Zay és a baloldal győzelmét. A Magyar Nemzet korábban már írt arról, hogy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezetet állítottak fel, melyben adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át szakpolitikai NGO-k mellett aktivistamozgósító szervezetig sok minden megtalálható volt. Több tengerentúli szakértő is részt vett az ellenzék kampányában. Közülük a legismertebb név Ari Rabin-Havt, aki a Demokrata Párt balszárnyához tartozó Bernie Sanders helyettes kampányfőnökeként dolgozott, és erről nemrég könyvet is írt. A 24.hu információi szerint Ari Rabin-Havt ötlete volt például a rombusz alakú színpad a márciusi tüntetésen.

Márki-Zay Péter tavasszal azt nyilatkozta, hogy kampányszakmai segítséget néhány önkéntes amerikai tanácsadótól kaptak.

– Van, aki Bernie Sanders csapatában dolgozott, más Obamát segítette, megint más a Bloomberget – fogalmazott a politikus.

Háborús tematika amerikai nyomásra

A kampány szempontjából és a választások kimenetelét tekintve döntő tényező volt a háborús tematika. A baloldal folyamatosan erőltette a háború melletti kiállást, azt, hogy fegyvereket kellene szállítani Ukrajnának, sőt a NATO-keretein belül akár magyar katonákat is küldtek volna a frontra. Ez a narratíva azonban szembement a magyar választók nagy többségének álláspontjával, akik nem akarták, hogy hazánk bármilyen formában belekeveredjen a háborúba.

A választások után kiderült, hogy a háborús tematikát az amerikai tanácsadók erőltették.

Erről nyilatkozott az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes és megerősítette a volt kormányfőjelölt, Márki-Zay Péter is. Utóbbi úgy emlékszik, hogy az amerikaiak javasolták Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos szoros kapcsolatának kritizálását is.

Informatikai háttér: Obama-káderek a DatAdat cégcsoportban

A választási kampány hajrájában az Action for Democracy mellett egy adatkezelő vállalat is felajánlotta a szolgáltatásait Márki-Zayéknak. Ezt az MMM elfogadta, s március 18-ig már meg is kötötték a szerződést a bécsi székhelyű DatAdat GmbH-val, amely kommunikációs kampány- és rendezvényszervezést, kommunikációs tanácsadást, adatbázis-építés, valamint közösségi média alapú kampányszervezést vállalt. A Márki-Zay kampánycsapatából kiszivárgó információk szerint a DatAdat egyfajta ügynökségként működött, amelyre az említett feladatokon kívül is sok egyéb elintéznivalót is bíztak. A cégcsoportnak jutott pénz bőven az AD-n keresztül Amerikából érkezett csaknem 2 milliárd forintos kampánytámogatásból is.

De kikből áll a DatAdat cégcsoport tulajdonosi köre, és hogyan jött létre a szerteágazó céghálózat?

A már említett osztrák vállalkozás mellett észtországi és magyarországi vállalkozások alkotják a DatAdat csoportot.

A hazai szálat a DatAdat Professional Kft. képviseli, amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere és felelős pozícióban van Szigetvári Viktor – Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnöke –, illetve tulajdonos részben maga Bajnai Gordon egykori szocialista kormányfő is. A Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik agytrösztjeként számontartott Dessewfy Tibor is feltűnt a DatAdat tulajdonosi körében. Utóbbi a képviselője az Amplify APP nevű cégnek, amely az Erősítő nevű formációt működteti. Ez azért figyelemre méltó, mert az Erősítő 271 millió forintnyi, homályos eredetű összegből hirdetett baloldali propaganda-cikkeket a választási kampányban.

Bajnai Gordon a külföldi kapcsolattartó

A legfontosabb szereplő Bajnai Gordon, akinek külföldi kapcsolatrendszerét az egykori üzlettárs és barát, Gansperger Gyula a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során így jellemezte: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem […] a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. […] Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Ezek fényében nem meglepő, hogy a DatAdat cégcsoportban komoly érdekeltsége van az amerikai Demokrata Párthoz köthető körnek is.

Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter titkos találkozója Forrás: Origo

A vállalatban jelentős részesedéssel bíró offshore hátterű cégnek, a Higher Ground Labsnek egyik kapcsolattartója például az a Shomik Dutta, aki az Obama-adminisztrációban az egykori elnök közvetlen közelében dolgozott. A cégcsoportban a 2010 előtti magyar baloldal képviselői is jelentős tulajdonrésszel rendelkeznek.

A DatAdat-cégcsoport működésében ugyanakkor kulcsszerepet játszik az Észtországban bejegyzett DatAdat OÜ, illetve a Datapraxis OÜ. Nyilván nem véletlen, hogy az alapítóknak a balti államra esett a választásuk. Észtországban ugyanis az adóoptimalizálási lehetőségeken túl az egyébként egységes uniós adatvédelmi szabályok betartását sem kényszerítik ki olyan következetesen, mint a többi tagállamban.

Az észt vállalkozásokban a már említett Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor mellett igazi külföldi nagyágyúk kaptak helyet.

A Datapraxis brit ügyvezetője, Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből megalapozott Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően kampányigazgató volt a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely tömeges hirdetésekkel avatkozott be 2018-ban a magyar választásokba. Hilder 2016 és 2018 között nemzetközi vezérigazgatója volt a Crowd Pac nevű londoni cégnek. Amíg itt dolgozott, csatlakozott Bernie Sanders amerikai elnökjelölt politikai kampányához.

A Datapraxis vezetői között felbukkan további két meglehetősen érdekes amerikai név, Laura Quinn és Mark Steitz. A két szakértő közös cége a 2006-ban alapított Catalist Llc., amely a progresszív választási kampányok érdekében a szavazók adatainak megszerzésére fókuszál. Indulásakor a Catalist nem kevesebb, mint egymillió dollárt kapott Soros Györgytől. A Soros alapította Tides Foundation ugyancsak a Catalist nagy támogatója volt. Közvetlenül finanszírozott több olyan projektet, amelyek ma Magyarországon oktatási programokban vesznek részt. A Catalis egyébként hosszú évek óta segíti a Demokrata Pártot, amelyet legfőbb ügyfelei között említ.

Egymillió magyar választó adatait használták a kampányban

Márki-Zay Péter arról beszélt tavasszal, hogy átengedték az ellenzék egymilliós adatbázisát a DatAdatnak. Elmondása szerint a mikroadományokat gyűjtő felület – amelyen keresztül mintegy négyszázmillió forintnyi hazai adomány érkezett hozzájuk – szintén a DatAdat munkája volt. Hozzátette: „Az MMM a hat párthoz hasonlóan átengedte a kampányban a DatAdatnak a saját adatbázisát, ez utóbbi 50-200 ezres nagyságú. A pártok közel egymilliós adatbázis felett rendelkeznek, és ezt a hatpárti közös döntéssel használták a kampányban.”

A DatAdat már Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát is támogatta, s Gyurcsány Ferenc chatbotja is az ő munkájuk volt.

A DatAdathoz hasonló cégek profilozásra és adatbázisra használják fel a közösségi média felhasználóinak a különböző adatait. Általában a felhasználók nincsenek is tudatában, hogy akár bizalmas információkat is kiadnak magukról, amikor például kitöltenek egy kvízt a Facebookon. A DatAdat tevékenységének az átláthatóságát az is nehezíti, hogy a cég zászlóshajóit – mint már említettük –Észtországban jegyezték be, és a balti államban nem hatályos az EU minden adatvédelmi szabálya.

Fontos megemlíteni, hogy jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat nyomozást a cégcsoporttal összefüggésben, a büntetőeljárás részeként több házkutatást is végeztek a nyomozók. A DatAdat ténykedése miatt egyébként nemcsak a NAV, hanem a rendőrség is nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig ugyancsak vizsgálódik.