Félelmetesen közel van a Földhöz egy most felfedezett fekete lyuk

A Gaia BH1 és társcsillaga egy művészi ábrán
A Gaia BH1 és társcsillaga egy művészi ábrán
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány szerint a Földtől mindössze 1560 fényévnyire egy, a Napunknál tízszer nagyobb tömegű fekete lyuk rejtőzik. Ez körülbelül kétszer olyan közel van, mint a korábbi rekorder.
Vágólapra másolva!

Az újonnan felfedezett objektum, a Gaia BH1 nevet viseli és egy kettős rendszerben található, társa egy naptömegű csillag. A társcsillag és a fekete lyuk Föld-Nap távolságra (azaz körülbelül 150 millió kilométerre) van egymástól, ami egyedivé teszi a Gaia BH1-et.

A csillagászok úgy vélik, hogy Tejútrendszerünkben mintegy 100 millió, a Napnál ötször vagy százszor nagyobb tömegű fekete lyuk található. Ezeknek az ún. csillagtömegű fekete lyukaknak a táborát gyarapítja a Gaia BH1 is.

A Gaia BH1-et a társcsillaga miatt tudták megtalálni a kutatók, a fekete lyuk ugyanis gravitációs hatással van annak mozgására. A csillaggal kapcsolatos anomáliákat az Európai Űrügynökség Gaia szondája vette észre, majd a Gemini North, a Keck 1, a Magellan Clay és MPG/ESO teleszkópokkal további vizsgálatokat végeztek, így akadtak a korábban láthatatlan fekete lyuk nyomára. A rendelkezésre álló adatokból többek között ki tudták számolni a fekete lyuk tömegét is.

Eszerint a Gaia BH1 egy 10 naptömegű objektum és körülbelül 186 földi nap alatt kerüli meg a rendszer tömegközéppontját.

A Gaia BH1 és társcsillaga egy művészi ábrán Forrás: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/J. da Silva/Spaceengine/M. Zamani

A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan került a csillag és a fekete lyuk a jelenlegi pozícióba. A Gaia BH1 tömege azt jelzi, hogy egy óriáscsillag pusztulása hozhatta létre. Az ilyen óriások csak néhány millió évig élnek, és mielőtt kilehelik a lelküket, hatalmasra duzzadnak. A modellek azt sugallják, hogy ez a felfúvódás valószínűleg elpusztította, vagy szűkebb pályára kényszerítette volna kifejlődése előtt a kísérőt, de ez nem történt meg. Hogy miért nem, az egyelőre rejtély marad.

A tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society legfrissebb számában jelent meg.