Az európai parlamenti képviselőtől azt kérdezték egy interjú során, hogy az uniós testületben a képviselőtársak honnan szereznek ismereteket a lengyel jogállamiságról. Ryszard Legutko pedig határozottan kijelentette, hogy a balliberális képviselők nem hagyatkoznak tudásra, nekik előre meghatározott véleményük van.
Ez nem tudás. Ez elsősorban politikai reflex. Az Európai Parlament többsége erősen baloldali és föderalista. Ezért van ez az ösztönös ellenszenv egy konzervatív kormány ellen"
– mondta Legutko, aki szerint a képviselők "nem ellenőrzik, hogy milyen a sajtószabadság, van-e cenzúra, mennyire széles a nézetek spektruma a nyilvános vitában, és hogyan néz ki más országokhoz képest".
"Ezek a kérdések egyáltalán nem érdeklik őket. Ha a kormány konzervatív, akkor tekintélyelvű. És ha tekintélyelvű, akkor a médiát, a bírákat és a bíróságokat az orruknál fogva vezetik, tehát illegitim" – magyarázta a filozófiaprofesszor, majd megjegyezte hogy rendkívül sajnálatos, hogy egy ilyen mechanizmus fennmaradhat éveken át. Mint mondta,
"ha összehasonlítjuk, hogy mit írnak Lengyelországról a különböző nyugati napilapok, ugyanaz az üzenet: ugyanaz a New York Times, a spanyol +El Pais+ és a német Süddeutsche Zeitung üzenete is. Ugyanez vonatkozik a politikusokra, hiszen nem érdekli őket hogy a dolgok valójában hogy állnak, nem akarnak erről tudni. A lengyelországi kormányváltás érdekli őket".
Ryszard Legutko arra is rámutatott, hogy a nyugati kultúra az elmúlt évtizedekben rettentően összezsugorodott, ami a különböző nézőpontok bemutatását illeti. Úgy véli, hogy a gondolkodás sztereotipizálódik, hiszen a mainstream egyfajta szellemi lustaságot kényszerített ki, ami a politikusok és az újságírók esetében abban nyilvánul meg, hogy nem akarnak túllépni azon a néhány mondaton, amely a gondolkodásukat szervezi.
Hozzátette, hogy azok, akik a parlamentben a többséget alkotják, úgy gondolják, hogy mivel a "demokraták" jelzőt aggadták magukra, az feljogosítja őket arra, hogy a következő, egyszerű gondolkodásmódon kövessék a más véleményen lévőkkel szemben: "mi a szólásszabadság mellett állunk, úgyhogy a szólásszabadság nevében kussoljatok!".
Hasonló kritikát fogalmazott meg az Európai Unió intézményrendszeréről az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jobboldali párt is, ami Magyarország esetét hozta fel példaként.
A párt egy közleményben felidézte, hogy Brüsszel folyamatosan eljárásokat indít Magyarország ellen, mert a bürokratáknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya más véleményen van bizonyos kérdésekben. Az utóbbi időszakban már a magyaroknak járó uniós forrássokkal is zsarolják az országot.
"A Magyarországgal szembeni uniós intézkedések azonban nem az igazságügyi reformok állítólagos kudarcainak megbüntetését célozzák, hanem a politikai erőviszonyok megváltoztatását az országban. Brüsszel meg akarja fékezni legkompetensebb kritikusát, Orbán Viktort. A büntetőakció Orbán világnézetéről szól, amely a nyugati kultúrán és a társadalom, a család és az egyén konzervatív, hagyományos értékrendjén alapul, de semmiképpen sem korlátozza a szabadságot és a demokráciát" – írja az osztrák ellenzéki párt a közleményében.