Most megtudhatja, mi a bennfentes információ közzé nem tétele miatti büntetés háttere

Stock exchange market graph analysis background

Jogkörében eljárva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci visszaélésekről szóló európai uniós  rendeletben foglalt, a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 2 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az egyik, tőzsdén kereskedett társaságot. A jegybank most közzétette szakmai indoklásának részét, azzal a céllal, hogy ezekkel az információkkal is segítse a piaci szereplőket és a tájékozódni kívánokat, a felelős és jogszerű piaci magatartás elősegítése érdekében.

A Kulcs-Soft Nyrt. közlése szerint, melyet a cég mint "Kibocsátó", a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé tájékoztatásként, az MNB a Kibocsátónál folyamatos felügyelet megállapításai alapján, 2023. január 09. napján, H-PJ-IIIB-3/2023. szám alatt, az alábbi határozatot hozta:

I. Az MNB megtiltja a Kibocsátó számára, hogy a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendeletben foglalt, a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértse.

II. Az MNB a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendeletben foglalt, a bennfentes
információ haladéktalan nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések
megsértése miatt a Kibocsátót 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint felügyeleti bírság
megfizetésére kötelezi.

Mi állhat egy ilyen határozat hátterében, milyen előírások mentén hoz döntést a jegybank felügyeleti jogkörében?

A jegybank indoklásából kiderül, hogy a Kibocsátó az év végi pénzügyi jelentésének összeállítása során bennfentes információt azonosított, amit 31 nappal később, a pénzügyi jelentésével egyidejűleg, a Kibocsátó igazgatóságának a pénzügyi jelentést jóváhagyó – azaz a jelentéskészítési folyamat lezárását jelentő – döntését követően tett csak közzé.

Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2017 GH Studio/Shutterstock. No use without permission./Gh Studio

Az időközi vagy év végi pénzügyi jelentések összeállítása során a kibocsátóknak folyamatosan
értékelniük szükséges, hogy azonosítható-e bennfentes információ a készülő időközi vagy év végi
pénzügyi jelentéssel összefüggésben, ugyanis a jelentések összeállítása során keletkező információk
adott esetben – mint azt a Kibocsátó jelen esetben fel is ismerte – bennfentes információnak
minősülhetnek. Az MNB indoklásában bemutatja, milyen szabályok mentén lehet késlelteni bizonyos bennfentes információk közzétételét. Azonban - mint az indoklásból kiderül - a mostani esetben másról volt szó.

A pénzügyi jelentések összeállítása során azonosított bennfentes információt a kibocsátónak
vagy a lehető leghamarabb közzé kell tennie vagy – amennyiben annak feltételei fennállnak – döntenie
szükséges a bennfentes információ nyilvános közzétételének késleltetéséről. Amennyiben a kibocsátó
sem a lehető leghamarabb történő közzététel iránt nem intézkedik, sem pedig a bennfentes információ
nyilvános közzététele késleltetéséről nem dönt, úgy szükségszerűen megsérti a vonatkozó szabályzatot bekezdését.

Az MNB megállapítása szerint jelen ügyben a Kibocsátónak a bennfentes információ azonosításakor azt vagy a „lehető leghamarabb" nyilvánosan közzé kellett volna tennie (amely kötelezettségének nem tett eleget), vagy pedig amennyiben a meghatározott feltételek fennálltak, úgya bennfentes információ azonosításakor saját felelősségére késleltetnie kellett volna annak nyilvánosközzétételét.

A két előírás szerinti opció közül azonban a Kibocsátó egyiket sem választotta, választásából fakadó kötelezettségének nem tett eleget, így az MNB felügyeleti feladatainak jogkörében eljárva, elmarasztalta.

Az indoklás részletesen, szabályhivatkozásokkal elérhető az MNB honlapján.