Ősöreg csillagcsoportról küldött képeket a James Webb űrteleszkóp

Több mint tízmilliárd éves csillagcsoportról küldött képeket a James Webb űrteleszkóp, ezzel a tudósok minden eddiginél jobb betekintést kaphatnak az univerzum életének korai szakaszába - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A James Webb képein a Földtől több mint 200 ezer fényévnyire, a Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisban lévő NGC 346 jelű csillagklaszter látható, amely azért különösen érdekes, mert a korai univerzumra hasonlít, arra a szakaszra, amikor a csillagok kialakulása a csúcsponton volt.

A tudósok azt remélik, a csillagrégió tanulmányozása újabb válaszokat adhat arra, hogyan alakultak ki az első csillagok a "kozmikus délben", csupán 2 vagy 3 milliárd évvel az ősrobbanás után. A képeket ismertető tanulmány vezető szerzője Olivia Jones, a brit csillagászati technológiai intézet Webb-ösztöndíjasa elmondta,

ez az első alkalom, hogy egy másik galaxison belül a kis és nagy tömegű csillagok kialakulásának teljes folyamatát nyomon követhetik.

A vizsgált csillagcsoportban előcsillagok, vagyis protocsillagok vannak, melyek az űrben lévő gázból és porból álló felhők, a csillagok elődei. Ahogy a gáz és por összegyűlik, az a környező molekulafelhőből származó szalagokra hasonlít. Az anyag koronggá alakul, ami központi protocsillagot táplálja. Korábban már kimutatták a gázt a protocsillagok körül, a James Webb segítségével a port is detektálták.

Forrás: NASA, ESA, CSA, O. Jones (UK ATC), G. De Marchi (ESTEC), and M. Meixner (USRA). Image processing: A. Pagan (STScI), N. Habel (USRA), L. Lenkic (USRA) and L. Chu (NASA/Ames)

A 2021 karácsonyán felbocsátott James Webb a legnagyobb teleszkóp az űrben, olyan objektumokat lehet vele vizsgálni, amelyek túl régiek, túl távoliak vagy túl halványak a Hubble űrteleszkópnak. A James Webb 2022 júliusban több milliárd éves, távoli galaxisok nagy felbontású képeit készítette el, de felvételein megmutatta a Jupiter óriásbolygó időjárási viszonyait, holdjait, magassági szintjeit, felhőtakaróját és sarki fényeit is.

A kutatócsoport egyik tudósa, Guido de Marchi, az Európai Űrügynökség munkatársa elmondta: lehetséges, hogy nemcsak a csillagok, hanem a bolygók építőköveit is látják.

Mivel a Kis Magellán-felhőben a csillagszületés csúcspontján a galaxisokhoz hasonlóak voltak a viszonyok, elképzelhető, hogy a Föld-típusú, azaz kőzetbolygók korábban jöhettek létre az univerzumban, mint gondoltuk volna"

- magyarázta.

(The Guardian/MTI)