A Müpában 2023 is a kulturális fenntarthatóság jegyében telik

Éppen tizennyolc évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit a Müpa – azóta számtalan világhírű művész adott koncertet az intézményben, és nagyon sok fiatal tehetség mutatkozott be, akik később váltak világhírűvé. A Müpa olyan produkciókat hozott létre, amelyek vonzzák a kultúra iránt érdeklődő külföldi turistákat is, évről-évre egyre többen érkeznek távoli országokból, hogy ellátogassanak például a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál vagy a Budapesti Wagner-napok programjaira. „Az a célunk, hogy az intézmény a kulturális fenntarthatóság jegyében működjön, vagyis azért is dolgozunk, hogy a következő nemzedék még jobb kulturális nívón élhessen, mint mi vagy az elődeink. Fontos azonban kiemelni, hogy 2023 nehéz évnek ígérkezik, így az idei programot a gazdasági nehézségek figyelembe vételével, de a lehetőségeink maximális kihasználásával terveztük." -mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, aki az év első felének kiemelkedő eseményeiről is beszélt. Interjú Káel Csabával.

Tizennyolc éve nyitotta meg kapuit a Müpa - hogyan tekint vissza az elmúlt tizennyolc évre?

Valóban, idén lesz nagykorú, tizennyolc éves a Müpa. Az a célunk, hogy az intézmény a kulturális fenntarthatóság jegyében és annak értékeit szem előtt tartva működjön. Ha a fenntarthatóságról beszélünk, akkor a legtöbben a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra gondolnak, ám ehhez szorosan kapcsolódik a társadalmi és kulturális fenntarthatóság is, vagyis az, hogy milyen közeget adunk át a következő nemzedékeknek, és hogyan biztosítjuk, hogy ők olyan, vagy még jobb kulturális nívón élhessenek, mint mi vagy az elődeink.

A Müpa a programjai összeállítása során arra törekszik, hogy a kultúra iránt érdeklődők azt érezzék, a tevékenységünk nemcsak a mának, hanem a jövőnek is szól.

Egyebek mellett folyamatosan frissítjük tudásunkat az elődeinkről, visszaásunk, felmutatjuk az ő kincseiket, hiszen ők már kijelöltek számunkra egy utat.

De az is a küldetésünk része, hogy felkutassuk a fiatal, tehetséges előadó- és alkotóművészeket, akik a már meglévő, fontos magyar vagy európai művek mellett új művekkel gazdagítják az életünket.

Korunk lenyomatának része, hogy a ránk hagyott kincseket miképpen ápoljuk, de az is, hogy milyen új műveket hozunk létre: ezek alapján ítélnek meg minket a jövőben.

Fontos ez a tudatos építkezés, mert a világban riasztó folyamatok zajlanak - ilyen például a cancel culture terjedése, amelyben olykor kritikai érzék és válogatás nélkül tagadnak meg teljes életműveket, csoportokat és alkotásokat. Olyan ez, mintha az ember kitépné a földből a saját gyökereit, ami óhatatlanul gátjává válik a fejlődésnek.

Nekünk pedig nagyon fontos, hogy a kultúrára nyitott, a múlt és jelen eredményeit egyaránt ismerő és elismerő emberek vigyék majd tovább azt a folyamatot, amit az elődeink vagy mi elkezdtünk.

Káel Csaba, a Müpa főigazgatója Forrás: Csibi Szilvia

Az idei programok is tükrözik a kulturális fenntarthatóságot. Mondana néhány példát?

Minden január elsején Haydn egyik oratóriumával kezdjük az évet - általában a Teremtéssel, de az idén az Évszakok csendült fel. Haydn 29 éven át az Esterházyaknál élt és alkotott, a magyar emberek és hazánk kultúrája fontos ihletforrás volt számára, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a művei repertoáron legyenek. Minden évben egy-egy kiváló zenekar tolmácsolja az oratóriumot, általában Fischer Ádám vezényletével; a fenntarthatóság egyik sarokköve, hogy a Haydn-höz hasonló korszakos zsenik alkotásait és hatását megmutassuk a közönségnek.
John Eliot Gardiner idén ünnepli 80. születésnapját. A Müpában adott egy csodálatos koncertet, amelyen Haydn- és Mozart-műveket mutatott be.
Haydn mellett egy másik ismert, Budapesthez kapcsolható művész, Gustav Mahler VII. szimfóniáját hallhattuk a Bécsi Filharmonikusok előadásában, Andris Nelsons vezényletével. De hamarosan érkezik hozzánk korunk egyik legnagyobb tenorsztárja Jonas Kaufmann is, aki a Nemzeti Filharmonikusokkal ad áriaestet.
A közelmúltban azonban nem csupán a komolyzene, hanem a könnyedebb műfajok területén is kiemelkedő jelentőségű eseményt ünnepelhettünk: a magyar jazzélet élő legendája, László Attila hetvenedik születésnapi koncertjére vártuk a közönséget.

A kulturális fenntarthatóság szerves részét képezi az is, hogy felkutatjuk a fiatal, feltörekvő tehetségeket, és lehetőséget biztosítunk nekik a szélesebb közönség előtt való bemutatkozásra.

Ennek szellemében január 27. és 29. között a Jazz Showcase-re várjuk a közönséget. A programban a fiatalok mellett már befutott, erre az alkalomra összeálló magyar és külföldi művészek produkciói is helyet kaptak. Ez már sorban a tizenhatodik ilyen eseménysorozatunk, és büszkeséggel tölt el minket, hogy nálunk fellépők közül azóta többen világhírű, elismert művésszé váltak. A Jazz Showcase tehát egyfajta híd a jelenünk és a jövőnk között, hiszen az új tehetségek már a következő generációkhoz is szólnak.

Ugyancsak nagy múltra tekint vissza a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar 2008 óta megrendezett egész napos zenei maratonja, amely minden évben egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát kínálja a közönségnek: idén Prokofjev életműve kerül a középpontba.

Ez a nap a komolyzene-kedvelők körében valódi piros betűs ünnep, a tizenegy koncertre általában mintegy tízezer jegyet váltanak a nézők, ami jól mutatja a kezdeményezés népszerűségét és jelentőségét.
Egy másik rendkívül fontos visszatérő eseményünk minden évben A népzene ünnepe. A magyar folklór páratlan sokszínűségét mutatjuk meg – aktualizálva, a 21. század közönségére szabva. Nem csoda hát, hogy ez a program is egyike a nézőink kedvenceinek.
A Zeneakadémiával, a Budapest Music Centerrel és a Magyar Zene Házával együttműködésben Ligeti György születésének századik évfordulójáról is megemlékezünk idén: ez a jeles alkalom ugyancsak erős kapocs a múlt és a jelen között. Emellett persze a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteken is felcsendülnek Ligeti művei, Eötvös Péter a kiváló kortárszenei együttessel, a Klangforum Wien-nel ad közös koncertet.
Az idei Bartók Tavasz egyébként már a harmadik lesz, az elsőt a covid miatt online rendeztük meg, és hihetetlenül érdekes és felemelő tapasztalatokkal gazdagodtunk. A külföldi művészek nem tudtak ideutazni, ám a közvetítéseken dolgozó nagyszerű szakemberek lehetővé tették, hogy mindenki a saját városából, a saját koncertterméből jelentkezzen. A Milánói Scala zenekarát így a Scala koncertterméből láthattuk és hallhattuk, a Royal Philharmonic Orchestra pedig a londoni Royal Albert Hallból játszott a közönségnek.

A fesztiválunk híre a bolygó távoli pontjaira is eljutott, és ennek a komoly figyelemnek köszönhetően egyetlen alkalom után jelentős európai kulturális eseménnyé vált.

Tavaly aztán már személyesen látogatható programokkal vártuk a közönséget, és ez idén sem lesz másként. A Bartók Tavaszon a hazai kulturális élet legjobbjai mellett ezúttal is nemzetközi kiválóságokat látunk vendégül: a német tenor, Benjamin Appl a svájci Gabetta Consorttal lép fel, itt lesz a flamenco világsztárja, Sara Baras és társulata, a nyitókoncertet Szemjon Bicskov és a Cseh Filharmonikusok adják. Várjon Dénes a Concerto Budapesttel Bach, Bartók és Beethoven műveket játszik, és bemutatjuk Csengery Dániel Holle anyó című gyermekoperáját is, amely a Müpa Zeneműpályázatának egyik díjazottja. Fontos törekvésünk az is, hogy a kimagasló magyar művészeket külföldi világsztárokkal hozzuk össze egy-egy produkció erejéig: a Bartók Tavasz zárókoncertjén például Baráti Kristóf a Filharmonia Orchestra oldalán lép színpadra.
Húsvét közeledtével az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományainkra is figyelmet fordítunk: a Magyar Állami Népi Együttes Kárpát-medencei népszokásait és énekeit felvonultató táncjátéka mellett Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus Jézus a jó pásztor című húsvéti műsora teremt emelkedett hangulatot.
A Müpa egyébként tizenkét műfajban - a komolyzenétől és az operától a jazzen, népzenén át a mozgásművészetekig - kínál kikapcsolódási és feltöltődési lehetőséget, és nagy örömünkre a legtöbb előadásunkat nagy érdeklődés övezi.

A Müpa épülete esti fényekben Forrás: Rangefinder Kft/Colorlab

A Müpa híres branddé vált külföldön is - azon túl, hogy valóban rendkívüli, különleges, nívós programokkal várják a közönséget, mi lehet az intézmény nemzetközi sikerének titka?

Abban a szerencsében van részünk, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező régió a miénk. Magyarország és Budapest a kontinens kulturális vérkeringésének fontos része, és a gazdag intézményrendszer és sokszínű programkínálat révén is bármelyik európai várossal felveszi a versenyt. Számos eseménysorozatunk - például a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál – épül hazai és nemzetközi intézmények összefogására, de tagjai vagyunk az Európai Koncerttermek Szövetségének (ECHO) is, és a közönségünk tagjai között is egyre több külföldi látogatót köszönthetünk. Bartók és Liszt neve a világon mindenütt hívószó, így a fesztiváljainkra eleve sokan érkeznek más országokból, de az elmúlt időszakban a kulturális turizmus is jelentős fejlődésen ment keresztül, a Müpa pedig sokat tesz annak érdekében, hogy minél színvonalasabb produkciókkal csábítsa ide a külföldi és a magyar turistákat egyaránt.

Müpa Forrás: Müpa - Rethey-Prikkel Tamás

Hogyan változott a közönség összetétele az elmúlt tizennyolc évben?

Az Európai Koncerttermek Szövetségének adatai szerint a legtöbb koncertteremben a közönség átlagéletkora emelkedik.

Nálunk, a Müpában alacsonyabb közönség átlagéletkora, amely nagymértékben köszönhető annak, hogy a programjaink egyharmadát teszik ki a gyermek-, ifjúsági- és diákprogramok.

Szoros kapcsolatot ápolunk a felsőoktatási intézményekkel, és évek óta nagy sikerrel működtetjük a Partneriskola-programunkat is. Az elmúlt tizennyolc évben két generáció nőtt fel úgy, hogy gyerekkorától a Müpába járt, ők pedig felnőtt korukban is szívesen jönnek hozzánk.

A jövőre vonatkozóan milyen új terveik vannak?

Az előttünk álló nehéz időszakban is az a legfőbb célunk, hogy minél több emberhez juttassuk el a kultúrát, és segítsük őket a feltöltődésben. Emellett kiemelt figyelmet szentelünk a fenntarthatóság témakörének is, ám nem csak a korábban említett, kulturális értelemben, hanem a működésünk egyéb területeit érintő kérdésekben is. A távlati terveink közül pedig az épületünk mellé tervezett Müpa 2-t említeném, amely egy nagyszabású, nagy létszámú rendezvényeknek, szakmai és kulturális eseményeknek, konferenciáknak otthont adó központ lesz. Ez régi álmunk, és bízunk benne, hogyha csökkennek a gazdasági nehézségek, felépülhet ez a hozzánk kapcsolódó rendezvényközpont.