A román külügynek nem tetszik a székely zászló, Bukarest szerint Székelyföld nem is létezik

székelyek menete, székelyek, székelyföld, autonómia, Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton, a Székelyek nagy menetelésén 2013. október 27-én
A székelyek menete 2013-ban. Zászlójuk péntektől a csíkszeredai megyeházán lobog.
Vágólapra másolva!
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hétfőn, közösségi oldalán a székely zászló szabad használatára buzdított. Ezért kedden a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbség szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld" nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára. A románok szerint tehát Székelyföld nem is létezik, a valóság ezzel szemben az, hogy abban a régióban már a IX. század vége óta élnek magyarok, Székelyföld a mai területén a XIII. századtól létezik, míg Románia csupán 1859-ben jött létre Havasalföld és Moldva egyesüléséből, de csak 1878-ban függetlenedett az Oszmán Birodalomtól.
Vágólapra másolva!

A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti" a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják, „Románia állítólag korlátozná az úgynevezett Székelyföld zászlajának használati jogát".

Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta:

„A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!"

A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld" jelképeinek használatára.

A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell".

A közlemény kiemeli, hogy

Romániában nem létezik „úgynevezett Székelyföld" nevű területi közigazgatási egység.

„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül" – zárul a román külügyi közlemény.

Érdemes megjegyezni, hogy a bukaresti külügyminisztérium honlapján

a Székelyföld (ținut secuiesc) kis kezdőbetűkkel van írva, holott román helyesírás szerint is nagy kezdőbetűkkel kell írni a régió megnevezéseket. A kisbetűkkel írt Székelyföld megnevezés előtt pedig szerepelnek az „úgymond" (așa-zisului), illetve az „úgynevezett" (așa-numitului) jelzők.