Egy városi legenda szerint a falfirka, vagyis a graffiti művészete egy unatkozó amerikai katonától eredeztethető, aki minden állomásán felfirkantotta a falra, hogy „Itt járt Killroy". Annyi bizonyos, hogy a múlt század második világégésében az Európába átdobott amerikai katonák és szerelők előszeretettel festették fel állomáshelyeiken ezt a szlogent és a hozzá kapcsolódó, a fal mögül kikukucskáló figurát - mondta Demeter Szilárd.
Mindez csak azért fontos, mert az idén kétszáz éves Petőfi nagyságáról talán a legárulkodóbb jel, hogy bármerre megyünk is a Kárpát-medencében, majd' minden településen emléktábla hirdeti büszkén, hogy „ott járt Sándor". Egyes látogatásainak verslenyomata is maradt, más vidékeket az úti naplóiban, leveleiben örökített meg - folytatta.
Petőfi értette a magyarokat, és azért értette, mert ismerte őket.
Elmondta: a kiállításban találni fognak majd egy szekeret. Nem véletlenül van ott. Köztudott, hogy Sándorunk leginkább gyalog és szekéren utazott, és bár ült vonaton is, amikor például a szüleihez ugrott ki Pestről Vácra, az ő térképe azért mégiscsak emberi léptékű a szó szoros és átvitt értelmében is.
Demeter Szilárd hangsúlyozta: mi, magyarok még szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy olyan kormányzatunk van, aki a valóság talaján áll. És olyan költőink, íróink kétszázadik születésnapját ünnepeljük évek óta – hogy csak a legnagyobbakat említsem: Arany János, Petőfi Sándor, majd két év múlva következik Jókai Mór –, akik ezt a valóságot magyarrá formálták számunkra. A kárpát-medencei büszkülés arra, hogy ott is járt Petőfi, horgony számunkra. A valahol szabadságában tart bennünket.
Címlapi képünk illusztráció!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
