Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az előzetes piaci várakozások szerint akár 300 ezer euróba is kerülhet az Európai Unió mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének szabványosítására, illetve etikus fejlesztéséhez készült (AI Act) jogszabálynak való megfelelés. Az előzetes számítások szerint az MI-fejlesztésekkel foglalkozó cégeknek
2025-ben uniós szinten együttvéve 5 és 12 milliárd euró között alakulhatnak az ezzel járó kiadásai, amik nagyban gátolhatják a közösségen belüli cégek versenyképességét.
Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért egyetért a szabályozás céljával, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az annak való megfelelés költségei ne legyenek túlságosan megterhelőek az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k és startupok számára.
Már a mesterséges intelligencia fejlesztése előtt megfogalmazódott a jogrendszerben, hogy egy gondolkodó robotnak milyen jogai lehetnek a valós társadalomban, például hogy dönthet-e olyan kérdésekben, amely befolyásolja egy ember, vagy egy vállalkozás életét. Manapság a társadalom számára egyetlen jól értelmezhető problémakör világít rá az MI hatalmának megregulázására, ez pedig nem más, mint az önvezető autóba épített rendszer döntési mechanizmusa. Ha az önvezető autót irányító mesterséges intelligenciának döntenie kell egy baleset helyzetben, akkor a két rossz közül melyiket választja majd kevésbé rossznak.
Ezek persze extrém esetek, a hétköznapokban sokkal prózaibb, de annál fontosabb döntések meghozatalában is szerepe van/lesz az MI-nek. Például a személyre szabott reklám ajánlatoknál, az arcfelismerésénél, vagy a pályázatok elbírálásánál, esetleg a munkavállalók önéletrajzának elemzésénél. Ezek az úgynevezett magas kockázatú fejlesztések, amelyek a kritikus infrastruktúrákat, az oktatást és szakképzést, az alapvető magán- és közszolgáltatásokat, a bűnüldözést vagy igazságszolgáltatást célozzák. Az uniós szabályozás hasonlóan a 2018-as GDPR szabályozáshoz globálisan szabványosítani a fejlesztési irányelveket, méghozzá úgy, hogy az MI fejlesztés elsősorban pozitív és ne negatív hatással legyen az emberek mindennapi életére.
„Az innovatív MI-megoldások fejlesztése és elterjedése érdekében szükség lehet a kkv-k és startupok uniós vagy kormányzati támogatására is, hogy a jogszabálynak való megfelelés ne jelentsen nekik aránytalanul nagy terhet.
Az IVSZ üdvözli az MI-szabályozást, ugyanakkor szeretnénk felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy mennyire fontos egy alapjogokat védő, ugyanakkor az innovációt is támogató jogszabályi környezet létrehozása.
Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi érdekében még van mit tenni. A kockázati besorolását illetően mi például a magas kockázatú fejlesztések definíciójának szűkítését javasoljuk, hogy a vállalatoknak ne kelljen aránytalan adminisztrációs, dokumentációs, riportolási terheket vállalni újító megoldások fejlesztéséért, ne kerülhessenek így versenyhátrányba a globális szereplőkkel szemben" – foglalta össze a szervezet álláspontját Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Mindez azt jelenti, hogy a GDPR-hoz hasonlóan szükségtelenül nagy adminisztrációs terhet és számítástechnikai háttér fejlesztést írna elő kötelezően a jogszabály. Ezek jól „forintosítható" kiadások. Ha ezek viszik el a költségeket, jóval kevesebb pénz jut magára a MI algoritmus fejlesztésére és sok kkv képtelen lesz az ötleteit a fiókba helyezni. Pedig a piac hatalmas biznisz, a technológia elsöprő hatása már most látszik, egyes elemzések szerint a globális MI-piac jelenleg 136,6 milliárd dollárt tesz ki, és az előrejelzések azt mutatják, hogy 2022 és 2030 között 38,1 százalékos éves növekedéssel kell számolni.
